A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében

részletesebben bennfoglaltatik. « Igaz, az esztergomi érsek 1397. évi, az előbbi idézetben említett jegyzéke eredetiben nem maradt ránk. Viszont ismerjük annak több aktualizált, töredékes változatát a XVI. század közepéről és a XVII. század elejéről. A helyi püspök joghatósága alól kiemelt plébániák tekintetében két autentikus jegyzék érdemel figyelmet. Az egyik Oláh Miklós 1562. évi, a másik Pázmány Péter 1629. évi nagyszombati zsinatának függelékében található. Mindkettő azokat az egyházakat sorolja fel, amelyek elöljáróinak »ab antiquis temporibus, et de iure »régtóí fogva és a jog értelmében semper interesse debuerunt, et mindenkor meg kellett jelenniök, nunc quoque debent«, azaz és most is jelen kell lenniök«, ti. az esztergomi érsek zsinatán.

72 A lajstromba foglalt plébániák közül, mivel a veszprémi püspökség területén fekszenek, figyelmet érdemel: 1562-ben 1629-ben Nomina dominorum plebanorum exemptorum: 73 Nomina plebanorum exemptorum or dine alphabetico:

74 Abba [! = Alba] - Eccl. prope Man. [= Monasterium] - de eccl. Sancti Jacobi Thordas, prope Marton-vására Papa Vyssegrad Albae Regalis - ad B. Virginem et - ad S. Jacobum Tardos prope Marton-VásárPápa Vissegrad Archiepiscopum habito plenius continetur.«