A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

KRISTÓ GYULA: Székesfehérvár legkorábbi nevéről

Ebbe a körbe nagyon jól beleillik a Belgrad név, amelyet a magya­rok Fehérvár, a németek Weissenburg, a latin iratok pedig Alba (civitas) alakban fordítottak le. A Dunántúl északkeleti negyedében a XL szá­zad első felében bizonyítottan jelen levő szláv eredetű helynévanyag azt mutatja, hogy a XI. század közepét (első felét) megelőzően jelentős szlávság élt e vidéken, amely sok objektumnak (várnak, településnek, tónak) adott nevet. (E körülmény nem közömbös a X-XI. századi Kár­pát-medence etnikai viszonyainak rekonstruálásakor sem.) E szlávság Székesfehérvárott, illetve közvetlen környékén legalább a XII. század végéig megmaradt, máskülönben aligha találkozhatnánk a XII. század számos, fentebb bemutatott elbeszélő forrásában (és egy pápai adó­lajstromban) Székesfehérvár szláv nevével. A krónikások (illetve in­formátoraik) és az adóbehajtók maguk hallhatták a XII. század folya­mán a Belgrád nevet. Ugyanakkor magyarok is éltek ott már a X/XI. század óta, a tihanyi oklevél magyar alakban feljegyzett Feheruuaru névformája ezt - más helynévi adatok és régészeti leletek mellett ­kétségtelenül mutatja. Végső fokon talán még attól sem kellene elzár­kóznom, hogy a szláv Belgrád és a magyar Fehérvár megnevezés egy­azon időben keletkezett, ám hogy most - korábbi vélekedésemmel szemben 37 - mégis Belgrádnak juttatom az elsőbbséget, az több, fen­tebb részletesen elemzett körülménnyel kapcsolatos: egyrészt ki lehet mutatni, hogy a magyarok számos esetben lefordították a maguk nyel­vére az idegen helynévi alakokat (p. éppen a Száva-torkolati és az er­délyi Belgrád esetében is); másrészt a magyarokra nem igazán jellem­ző a színnéwel mint előtaggal és a -vár utótaggal képzett összetétel; harmadrészt a térségben sok olyan szláv helynevet ismerünk, amelyek a XI. század közepe előtt keletkeztek (tehát a térségben jelentős szláv népesség élt ekkor); negyedrészt a szlávok súlya a XII. században is meghatározó volt a településen és annak környékén, mert ekkor több

Next

/
Oldalképek
Tartalom