A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

KRISTÓ GYULA: Székesfehérvár legkorábbi nevéről

- latinul író németföldi és római, arabul író szicíliai - szerző egymástól függetlenül szláv nevén Belgrádnak és nem magyar nevén Fehérvárnak nevezte a várost, nyilván azért, mert a szláv megnevezést hallották az élőbeszédben. A dolgozat címére utalva tehát azt kell mondanom: Székesfehérvár legkorábbi neve Belgrád lehetett. JEGYZETEK Bárczi Géza: A tihanyi apátság alapítólevele mint nyelvi emlék Nyelvészeti tanulmányok 1. Bp. 1951.10. Siklósi Gyula: Székesfehérvár In: Korai magyar történeti lexikon. Főszerk. Kristó Gyula. Szerk. Engel Pál-Makk Ferenc. Bp. 1994. 626. Cyörffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. II. Bp. 1987. 363-375. (Gyulafehérvár adatsora: 143-154.) A későbbiekben külön jegyzetben nem említett adatok innen valók. Melich János: A honfoglaláskori Magyarország. A magyar nyelvtudomány kézikönyve. I. 6. Bp. 1925-1929. 8-9., 35-36., 242-243. Váczy Péter: Gyula és Ajtony. In: Emlékkönyv Szentpétery Imre születése hatvanadik évfordulójának tiszteletére. 1938. 491. Scriptores rerum Hungaricarum. Edendo operi praefuit Emericus Szentpétery. I—EE. Budapestini 1937-1938. (a továbbiakban: SRH.) II. 396.; Árpádkori legendák és Intelmek. A válogatás, a bevezető tanulmány, a jegyzetek és a szöveggondozás Érszegi Géza munkája. Bp. 1983.18. iff. Horváth János: Székesfehérvár korai történetének néhány kérdése az írásos források alapján. In: Székesfehérvár évszázadai. 1. Az államalapítás kora. Szerk. Kralovánszky Alán. Székesfehérvár, 1967. (a továbbiakban: Szív. évsz.) 107-110. SRH. I. 360.; Képes Krónika. Bp. 1986.126.