A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

KUBINYI ANDRÁS: A székesfehérvári prépostok szerepe az államkormányzatban

A SZÉKESFEHÉRVÁRI PRÉPOSTOK SZEREPE AZ ÁLLAMKORMÁNYZATBAN KUBINYI ANDRÁS A

székesfehérvári társaskáptalan az ország egyik legjelentősebb egyházi intézménye volt a középkorban. Eredetileg a király „saját kápolnájának" számított, jelentős egyházi kiváltsággal rendelkezett, ki volt véve a püspöki joghatóság alól, és közvetlenül a Szentszékhez tartozott. Mivel itt őrizték Szent István és Szent Imre testét, búcsújáróhely, jelentős vásári központ lett a környéke, végül itt koronázták meg a királyokat, és igen nagy számban itt is temették el őket.

1 Ezeket a jogokat a középkor végéig élvezte a káptalan. Bár kiráxyi kegyuraság alá tartozott, formailag még 1495-ben is érvényesült a káptalan prépostválasztási joga, az egyházi megerősítést viszont a pápa gyakorolta.

2 Gyakorlatilag azonban az uralkodó döntötte el, hogy ki legyen a prépost, hiszen ez a javadalom a leginkább bizalmi jellegűek közé tartozott. Bár jelentős birtokokkal rendelkezett, nem számított a legnagyobb egyházi nagybirtokosok közé. 1494-ben a prépost és káptalan Fejér megyei birtokai után 104,5 Ft-ot, 1495-ben pedig 113 Ft-ot nem fizettek be. 1494-ben a prépost 36 Ft-tal maradt adós Pest megyei birtokai után.

3 Ez kb. ugyanennyi jobbágyot jelent. Voltak azonban más megyékben is birtokai, így pl. Tolnában, ahol a jelentős Tolna mezővárosa, valamint Fadd mezőváros egy része volt birtokában.

4 Ezekkel együtt sem érhette el jobbágyai száma az ezret.