A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

KÁLLAY ISTVÁN: A fehérvári koronázó bazilika közjogi szerepe

dóri közgyűlés (concursus palatinalis) esküdtjei a 14. század derekától hasonló önmegátkozó esküt tettek.

14 II. Lajos temetése és a két választott király koronázása még a szokásos pompával ment végbe. Az országot gyötrő anarchia a bazilika falain kívül maradt. 1526. november 10-én az urak a királyok temetkezési templomában, a köznemesek Fehérvár falain kívül választották Szapolyai Jánost királlyá. Ezt levélben hozták a távollevők tudomására, különböző kiváltságokat és adományokat ígérve arra az esetre, ha Szapolyai oldalára állnak. Őt 1526. november 11-én koronázták meg a bazilikában. Egyúttal hűtlennek nyilvánították a komáromi országgyűlésen megjelenteket. Csaknem pontosan egy év múlva, 1527. november 3-án került sor Ferdinánd megkoronázására. Előzőleg felszólították Perényi Péter koronaőrt, hogy a királyi koronát haladéktalanul vigye vissza Fehérvárra. A koronát a püspöki kar rangidős tagja, az a nyitrai püspök tette Ferdinánd fejére, aki egy évvel korábban ugyanezt Szapolyai fejére helyezte. Ezt volt az utolsó koronázás Fehérvárott. A város 1543-ban került török kézre. A vár feladását a törökök azzal magyarázták, hogy a belső városban Magyarország és Németország királyainak a temetkező helye volt, amely a Kábához hasonló zarándokhely. Es a vallási törvény tiltja, hogy ilyen helyre ágyúgolyót lőjenek; ezért inkább feladták. E hagyomány a 19. században is élt: Zsömböry Ede főbíró beszédében Fehérvárt Magyarország Mekkájának nevezte.

15 Székesfehérvár 1601. évi visszavételekor a törökök a királyi palotában sáncolták el magukat, majd azt lőporral aláaknázták és felrobbantották. Az elfoglalás után a vallon zsoldosok a házakat fosztogatták, és a bazilikában feldúlták a királysírokat. A Szent István templom kápolnájában kirabolták Nagy Lajos és felesége, valamint Mária leányuk