A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

KÁLLAY ISTVÁN: A fehérvári koronázó bazilika közjogi szerepe

sírját, amelyet a törökök sértetlenül hagytak. A sírt fedő kőlapot robbantással távolították el. Az ostromot követő erődítési munkák kárt okoztak a megrongált épületeken, elsősorban a bazilikán. Kövei egy részét ekkor a Monostor-bástyába építették be. 1602 után a török tovább erődített; valószínűleg ekkor szedték szét a bazilikát. A 18. század a nagy építkezések korszaka. Kétségtelennek látszik, hogy a bazilika falai ekkor vagy már nem álltak, vagy csak igen rongált állapotban. Csupán az északi oldalon kialakított kápolnasor (Mátyás kápolna, Nagy Lajos sírkápolnája) maradt meg, ezeket a 18. században még használták. 1755-ben a város, mint elhagyott telket kérte a Szent István bazilika romjait, „amelyeket amúgysem látogat senki".

16 A püspöki palota mellett kövek „fejtegetésére" a város egy külön személyt alkalmazott, aki 1816-ban a kiásott kő négyszögöle után 2 Ft-ot, a föld elhordásáért 1 Ft 12 kr napszámot kapott. Hasonlóképpen 1839ben is. 1840-ben a püspöki udvar kőásója úgy vállalta a munkát, ha a talált kincsek, régiségek az övé lesznek.

17 1847-ben a püspöki lak mellett kút ásása közben egy régi épület falára bukkantak. A falmaradványokat a városi mérnök rajzolta le. A tanács így határozott róla: „A régiség iránti kegyeletből, ahhoz értők által, amennyiben lehetséges, szedessék ki. '

n8 Kőásás közben 1848-ban egy oszlop és egy márvány koporsó került elő, benne csontok, fátyol és rubinköves gyűrű. A tanács véleménye: „Királyi, valószínűleg Árpád nemzetségi tetemeknek látszanak". A gyűrűt a városi főjegyző a Magyar Nemzeti Múzeumnak adta át. A lelelet 1848 decemberében a múzeum részéről Érdy János nézte meg, majd közszemlére tették. Helyét a város oszloppal jelölte meg.

19 Összefoglalva az elmondottakat: A király családjának saját egyháza jelentősebb volt a szakrális vonatkozásoknál; alkotmányjogi jelentősége volt. A korona őrzése, ünnepé-