A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)
PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében
patrociniuma, másrészt a hozzá tartozó - régészetileg igazolt - keresztény temetőnek az 1000. esztendőt jelentősen megelőző kezdete. Erről a plébániatemplomról az Árpád-ház korából kevés adat maradt fenn. Patrociniumát mindössze két forrás jegyzi, ha a pápai tizedadó-lajstromot is ide számítjuk 1304-ből. Ezekben röviden Szent Péter egyházáról beszélnek. A várbeli plébániaegyház teljes titulusát mindössze két XV. századi feljegyzés őrizte meg. Világosan és pontosan Dlugoss a lengyel krónikaíró: »Szent Péter és Pál temploma Székesfehérvár terén« formában. Némiképp zavarosabban a Budai Krónika, ez megemlíti a fehérvári prépostság István féle alapítását, de titulusaként Szent Péter és Pált adja meg. A második, esetleg a többi védőszent elhagyása a világi oklevél- és iratanyagban mindennapi jelenség. Éppen ezért Dlugoss híradását és a Budai Krónika megemlékezését, függetlenül azok kései feljegyzésétől, mértékadónak kell tekinteni. 10 Ugyancsak figyelemre méltó adatot közöl Lauschmann Gyula. Szerinte a külvárosi Szent Miklós prépostság prépostja (1473-ig ezt a tisztséget Kálmáncsehi Domonkos viselte) »teendoi közé tartozott - régi szokás szerint-az is, hogy a várban lévő Szent Péter templom istentiszteleteit vegezte«. 11 Aki pedig a város plébániatemplomának istentiszteleteit végzi, az a város plébánosa. Ebből pedig az következik, hogy a Szent Miklós prépostság szoros jogi kapcsolatban állt a várbeli plébániával, a város első és egyetlen keresztelő egyházával, mert a plébánosát ekkor már »régi szokás szerint« ez a káptalan adta. Ez a körülmény pedig arra utal, hogy a Szent Miklós prépostság a várbeli plébánia területén feküdt, mert a plébános nem igazgathatta egyházát idegen területről. Noha a Szent Miklós prépostság alapításának idejét nem ismerjük, mégis bizonyosra vehető, hogy későbbi a várbeli templom keletke-