A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében

zésénél. Főképpen azért, mert nem ott volt a városi plébánia, ami ellenkező esetben az »ecclesia antiquior« elve alapján őt illette volna meg. E helyütt a kérdéses korban is érvényes kánonjogi intézkedések közül kettőre kell felhívnunk a figyelmet. Az egyik még L Ince pápa (401^17) rendelkezése: »ut ne quis terminos alienos usurpet ... ita ut dioecesis possidentis (si tarnen basilicam veris signis limes praefixus monstraverit) Ecclesiae, cuius est jus retentionis sit aeternum dominium.« Azaz: »hogy senki idegen területeket ne bitorolhasson,... olyképpen, hogy a birtokló megyéje (föltéve, hogy a bazilikát igaz határjelekkel rögzített határvonal mutatja) annak az egyháznak, amelyet megillet a foglalás joga, örökös dominiuma legyen.«

12 Ez az intézkedés rögzíti azt a számos, más helyen is biztosított "örökös" jogot, amely a Tridentinumig erősen kötötte az egyházakat. Ennek a régi, az egész középkorban is hatályos intézkedésnek az értelmét fogalmazta meg még világosabban III. Orbán pápa uralkodásának utolsó esztendejében, 1187-ben, amikor elrendelte: »Super eo vero, quod apud vos intelleximus dubitandum, an quod de finibus, et his, quae finibus cohaerent, non praescribendis statútum per canones esse dinoscitur, sit in parochiarum limitibus, sicut in provincialibus ... bene videtur in utroque ser vandum, si provinciatudomásunkra jutott, hogy kétségek merültek fel arra nézve, vajon a határok és ami köztük fekszik, amint aza kánonokban található elrendelve, legyenek azok plébániák vagy egyháztartományok határai, elévülhetetlenek-e ... Ezt mindkét esetben helyesnek tűnik megtar-