A székesfehérvári Boldogasszony bazilika jelentősége - Közlemények Székesfehérvár történetéből (Székesfehérvár, 1996)

PÜSPÖKI NAGY PÉTER: A székesfehérvári prépostság és bazilika előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében

niában név szerint mintegy 56 templomos helyet ismer. A »Conversio« szerzője közülük 26-ot említ, sőt esetenként még a felszentelés időpontját is közli. A magyar történeti irodalom ezeknek mindmáig nem szentelt kellő figyelmet, holott a pannóniai kereszténység gyors kialakulásában nagy szerepük lehetett. Ezeknek a templomos helyeknek az azonosításával főként külföldi kutatók foglalkoztak, akik viszont kevéssé ismerték a magyar régészet és történetírás eredményeit. Következésképpen az 56 egyház konkrét helyhez kötése még nem tekinthető megoldottnak. Annyit azonban mindenképpen el kell mondanunk, hogy ez idő szerint a minket közelebbről érdeklő Balatonfelvidéken és környékén mintegy tíz templomos helyet tételeznek fel. Közülük pedig négyet a közeli Veszprém szűkebb táján, szorosan a Balaton partján. Az utóbbiak közül kettőt Liutprand érsek (836-859) korában emeltek, további kettőt meg Adalvin (859-873) szentelt fel.

6 A mondottak sorából nagyobb figyelmet érdemel az eddig Tihannyal és Őriszentpéterrel azonosnak vélt weridei templom patrociniuma: Szent Péter és Pál, akik a középkori székesfehérvári plébániatemplom védőszentjei is voltak.

7 Bár Kralovánszky összegezése fényében Székesfehérvár térségében népvándorlás kori lakottságra utaló régészeti leletek nincsenek, avar sír is egy van csupán a várostól 5 km-re délkeletre fekvő Őrhalmon, mégsem vallhatjuk egyértelműen, hogy Árpád koráig a város területe lakatlan volt. A hatvanas évek közepén nagy érdeklődést keltett az az oltárkorlátkő töredék, amely egy székesfehérvári ház bontása alkalmával került elő. A körülötte kialakult nézetek sokféleségéből végül Fitz Jenő (1966) és Kralovánszky Alán (1972) azonos értelemben vont le óvatos következtetést. Az előbbi így nyilatkozott: »az semmiképpen sem látszik