Lélek és Élet, 1991 (1-3. szám)
1991-04-01
KERESZTÉNY IRODALOM ÉS MŰVÉSZET A nagyvilág szemében ismeretlen kis városunk nevezetes esemény színhelye lesz augusztusban. A lelki felkészülés hónapjaiban szeretnénk az egyházmegye szellemi értékeiből, múltiából néhány jeles személyiséget és művet bemutatni. Most első alkalommal dr. Székely László néhány szép versét adjuk közre. A szombathelyi Papnevelde tanáraként, majd kőszegi apát-plébánosként több verseskötete jelent meg, és a katolikus költők körének közkedvelt, köztiszteletben álló tagja volt a harmincas években. Székely László versei Szentolvasó Láttalak én már felcsavarva Harcba induló hősi kardra. Láttalak néha rátekerve Kérges, csontos, fáradt kezekre. Zsebben, tarsolyban, éji párnán Ott őrködtél a szüzek álmán. Erő voltál az ifjú izmán, Kísérő órán szent talizmán. Voltál a remény égi lánca, Réme elől futó szív sánca. Voltál vad szenvedélyek féke, Összefont szívek köteléke, Szegények képes bibliája, Tizenöt titkok égi tára. Dómokban felzúgsz, mint a tenger, Melynek habjain ring az ember. Fel-felharsansz, mint ezerszájú, Ég átkát tépő viharágyú. Útitársunk vagy mind a sírig, Ahol most rózsád mind kinyílik, S fehér, kihűlt ujjúnkra fonva Belépőnk lész az égi honba. Mi fáj a Napnak? Októbervégi napsütés. A Nap szíve már alig dobban. Tudom, tudom mi faj neki: Hogy mért nem süthet jobban! Nem az fáj, hogy közéig az este S piros fénye ki lobban; Hanem hogy amíg tart az útja, Mért nem süthet jobban. Ezt én tudom. Hisz engemet sem Rémít az öreg éjjel. Csak az, hogy most a szívemet Mért nem oszthatom széjjel? (1937) Szenvedés Megdühödött az Élet és a szíveket verte. Az egyik szív homokból volt: az Élet elseperte. A másik szív kőszikla volt: verés nem fogott rajta. A harmadikra három húr volt csendesen felajzva. És rátámadt az Élet, cibálta, verte, rázta, S az alázott szív zengett, mint drága arany hárfa. (1934) Misére megy a család Nyúl Ilona 5 éves szombathelyi kislány rajza. 1991. APRILIS 7 LÉLEK ÉS ÉLET
