Lélek és Élet, 1991 (1-3. szám)
1991-04-01
EGYÜTT AZ EGYHÁZZAL Jézus Krisztus hűséges tanúja Megemlékezés 1991. május 3-án hozzák haza Mindszenty József bíboros, esztergomi hercegprímás földi maradványait, és május 4-én, szombaton de. a fél 11 órai szentmise után helyezik végső nyugalomra az Esztergomi Bazilikában. Azt ma már elvitatni nem lehet, hogy Mindszenty bíboros a XX. század kiemelkedően nagy történelmi egyénisége. Ismerjük az ő főpapi szolgálatának első éveit. Kelet és nyugat társadalmi, politikai és gazdasági ellentéte nagymértékben kiéleződött. A rendszerbe foglalt ateizmus, az államhatalom kényszerítő eszközeit is igénybe véve támadta a vallást, ki akarta szorítani az egyházat a társadalomból. Az isteni gondviselés külön adományának tekintjük, hogy ebben az időben Mindszenty bíboros volt a magyar egyház vezetője. Az egyházcllcnes támadásban, az egyházüldözés közepette Mindszenty bíboros Krisztus hűséges tanújaként viselkedett. Az ő élctpéldája cs történelmi nagysága sajnos még mindig nem fénylik előttünk a maga teljes ragyogásában. Az elmúlt évetizedek politikai rendszere ugyanis minden igyekezetével arra törekedett, hogy megalázza Mindszenty emlékét. Beszélni sem volt szabad róla, még az emlékét is ki akarták irtani népünk és egyházunk tudatából. Rehabilitációja már megtörtént. A parlament jegyzőkönyvébe bejegyezték, hogy Mindszenty József és társai koncepciós per áldozatai voltak. Ennek megállapítása kétségtelenül nagy esemény volt, de ahhoz hogy Mindszenty bíboros életműve a maga eredeti tisztaságában álljon előttünk, még sok mindent tisztáznunk kell. így fel kell majd tárnunk azt a sok igazságtalanságot, hazugságot és rágalmat, amelyet vele szemben elkövettek. Mindszenty József Csehimindszenten született 1892. március 29-én. 1915-ben Szombathelyen szentelték pappá. Felsőpatyra került káplánnak, 1917-ben Zalaegerszegen az Állami Főgimnázium hittantanára lett. Már mint hittanár is tevékenyen bekapcsolódott Zalaegerszeg társadalmi és kulturális életébe. 1919. október l-jén Mikes János szombathelyi püspök zalaegerszegi plébánossá nevezi ki. Ekkor még csak 27 éves. Egyesek szóvá is teszik ezt. Mikes püspök szellemesen válaszol. Ha ez hiba, akkor minden nap kisebb lesz. A hittanári éveket is beleszámítva 27 évet töltött Zalaegerszegen. XII. Piusz pápa 1944. március 4-én veszprémi megyés püspökké, 1945-ben esztergomi érsekké, 1946- ban pedig bíborossá nevezte ki. 1948. december 26-án letartóztatják és törvénysértő módon, koholt vádak alapján életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélik. 1956-ban kiszabadul, majd a forradalom leverése után az amerikai követségen kap menedékjogot. 1971. szeptember 28-án elhagyta Magyarországot. Meghalt 1975. május 6-án, Máriazellben temették el. Az a 27 év, amelyet Mindszenty bíboros Mindszenty József bíborosról Zalaegerszegen töltött, csodálatos tevékenységben telt el és sok-sok tapasztalattal gazdagította őt. Plébánosi programja ez volt: Lelkipásztor akarok lenni! Isten igéjét hirdetni! Bemutatni a szentmisét! Kiszolgáltatni a szentségeket! Korszerű plébániát és egyházközséget! Elmélyült hitéletet! Zalaegerszegi lelkipásztori eredmények: Ólában új templom, új hitoktatói állások szervezése. A világi híveket bekapcsolta az egyházközségi életbe. Hitbuzgalmi és kulturális egyesületeket alapított. Tevékenysége nyomán valóban megélénkült a hitélet. Politikával csak azért foglalkozott, hogy alapos, világos, határozott tájékoztatást tudjon adni a híveknek. Alapállása: Az egyház nem lehet semleges az egyházellenes és a közerkölcsöt romboló mozgalmakkal szemben. A kulturális események megrendezésében mindig közreműködött. Csak megemlítjük: zárdaintézetet alapított a leányifjúság számára, említést érdemel a Kari tász Mű. A szociális nővérek a szegénygondozással, a kórházmisszióval, a vasúti misszióval és a fogházmisszióval foglalkoztak. Az öregek sorsának megkönnyítésére szolgált a 35 ágyas menhely. Évenként 15 vidéki szegénysorsú középiskolást taníttatott Mindszenty zalaegerszegi plébános korában. Meg kell emlékeznünk Mindszentyről, mint zalai püspöki biztosról. Az 1927. évi egyházmegyei zsinaton előadó volt. Előadásában feltárta a zalai viszonyokat. Működése idején 9 új plébániatemplom épült, 7 új plébániaház, 9 ideiglenes misézőhely, 11 ideiglenes plébánia és 12 új iskola. Ezek után egyértelműen megállapíthatjuk, hogy Zalaegerszeg számára Mindszenty bíboros valóban Isten áldása volt. Zalaegerszeg pedig Mindszenty számára jelentett igen sok kegyelmet. így bontakozott ki hatalmas szervezőkészsége, céltudatos és következetes lelkipásztori tevékenysége. Mégis a ma-8 gyár egyház történetébe elsősorban nem mint egyházszervező írta be a nevét, hanem, mint Jézus Krisztus hűséges tanúja. Mélységes hittel, bátran védte a katolikus hitet, az egyházat, a keresztény vallás értékeit, a keresztény családokat, az ifjúságot és az iskolát. Mindszenty bíboros alaposan ismerte a bolsevizmus történetét és vallásellenes módszereit. Amikor a Vörös Hadsereg nyomán kialakulóban voltak az ún. szocialista országok - köztük Magyarország is - Mindszenty tisztában volt azzal, hogy mi következik. Tudta, hogy a hatalomra jutott ateista rendszerrel nem lehet tárgyalni. Az ateista rendszer nem tartja egyenrangú félnek az egyházat, mert az egyház megsemmisítésére tör. Mindszenty számára két lehetőség van: felvenni a harcot, vagy behódolni. Nem volt kétsége az iránt, hogy ebben a küzdelemben áldozat lesz. Megtehette volna, hogy elmenekül. Ő azonban nem béres, hanem népének jó pásztora volt. A béres elfut, mert béres, a jó pásztor életét adja a juhai ért. Ez az áldozatkész magatartása szilárd jelleméből, az Isten, az egyház és a magyar nép iránti szeretetéből fakadt. Nem pedig makacsságból, még kevésbé politikai rövidlátásból, mint ahogy ellenségei állították. A magyar nép történetében kialakult az a szokás, hogy a hercegprímás feladata az egyházi funkciók mellett a magyar nép védelme is. Drámai izzású az a pillanat, amikor Mindszenty bíboros végiggondolja a reá háruló felelősséget. A hercegprímás az ország zászlós ura. Régebbi időben ha a király vétett az alkotmány ellát, akkor a hercegprímás kötelessége volt őt az alkotmány tiszteletből tartására figyelmeztetni. Mindszenty persze jól tudja, hogy ezt a méltóságát nem fogják sem elismerni, még kevésbé tisztelni, ő azonban ennek ellenére úgy érezte: joga és kötelessége, hogy szót emeljen egyházáért, hazájáért. S tudatosan vállalja ennek következményeit is, a meghurcoltatásokat, a megalázásokat, a börtönt, mint Krisztus hűséges és bátor tanúja. Most már leszögezhetjük, amiért Mindszenty szembeszállt az ateista rendszerrel, ugyanezért szállt síkra az egész magyar nép is az 1956-os októberi szabadságharcban. A zalaegerszegi hívek Mindszenty bíboros emlékére szeremének templomot építeni. A templom Mindszenty Emléktemplom lesz, a Szűzanya Szeplőtelen Szíve tiszteletére. Ebben az építésben az ő nyomdokain járunk. Őhozzá hasonlóan mi is érezzük, hogy a hívek lelki igényének kielégítésére mindent meg kell tennünk. Jelenleg ugyanis kedvezőtlen a helyzetünk: 65 ezer lakosú városunkban csak két templom van, meg két plébánia és 5 lelkipásztor. Szeretnénk, ha megépülhetne az új templom, s általa közelebb jutnának a hívek Istenhez. így él köztünk Mindszenty bíboros szelleme. S arra kötelez, hogy törekedjünk méltók lenni hozzá! dr. Szabó Gyula LÉLEK ÉS ÉLET 1991. APRILIS
