A szombathelyi egyházmegye zsinati könyve (Szombathely, 2000)
VI. A szentségek és szentelmények
68 A szentségek és szentelmények A SZENTELMÉNYEK, VAGYIS A KÜLÖNFÉLE ISTENTISZTELETI CSELEKMÉNYEK Teológiai bevezető' 173. „A szentelmények szent jelek, amelyek a szentségek mintájára az egyház könyörgése által sajátos kegyelmeket jeleznek és közvetítenek. A szentelmények végzése közben gondosan meg kell tartani az egyházi hatóságtól jóváhagyott szertartásokat és formulákat. Egyedül az Apostoli Szentszék létesíthet új szentelményeket, vagy magyarázhatja hitelesen a meglévőket. A szentelmények kiszolgáltatója a kellő hatalommal felruházott klerikus, vagy a helyi Ordinárius megítélése szerint a kellő tulajdonságokkal rendelkező világi.”105 174. Az istentiszteleti cselekmények között kiemelkedő helyet foglal el a keresztény temetés: „Az egyházi temetéssel az egyház az elhunytaknak lelki segítséget eszközöl ki, testüket tiszteletben részesíti, és egyúttal az élőknek a remény vigasztalását adja.”106 175. „Az egyház az ő fiainak temetésekor Krisztus húsvéti misztériumát ünnepli abban a hitben és reményben, hogy akik a keresztség által egy testté lettek a meghalt és feltámadt Krisztussal, vele együtt eljutnak az életre a halál által.”107 Helyzetkép - a temetéssel kapcsolatban 176. Egyházmegyénkben a temetések többsége egyházi szertartással történik. Ez azonban nem minden esetben a hit mélységét mutatja, hanem azt, hogy az egyházi temetés külsőségei vonzók az emberek számára, szemben az úgynevezett társadalmi temetésekkel. 177. A hit szempontjainak hiánya azt eredményezi, hogy mást várnak a temetést kérő emberek (ünnepélyesség, búcsúztatás, érzelmek), és mást nyújt az egyház (a hit ünnepét, könyörgést stb.). 105 C1C 1166-1168. kán. 106 C1C 1176. kán. 2. § 107 Temetési szertartáskönyv
