A szombathelyi egyházmegye zsinati könyve (Szombathely, 2000)
VI. A szentségek és szentelmények
62 A szentségek és szentelmények A BŰNBOCSÁNAT SZENTSÉGE Teológiai bevezető' 163. „A bűnbocsánat szentségében azok a hívők, akik bűneiket a törvényes gyóntatónak megvallják, megbánják, és meg akarnak változni, a gyóntató által adott feloldozás révén elnyerik Istentől a keresztség után elkövetett bűneik bocsánatát, és egyszersmind kiengesztelődnek az egyházzal, amelyet bűneikkel megsebeztek.”95 Helyzetkép 164. Egyre csökken a szentgyónásukat évenként elvégzők száma, főleg a fiatalabbak, de egyes helyeken a felnőttek körében is. Sőt a gyermekek is elmaradoznak, egyrészt, mert nem érzik a bűntől való szabadulás örömét, másrészt azért, mert követik szüleik rossz példáját. 165. A paphiány miatt egyre kevesebb idő jut a lelkivezetésre, főleg az ünnepek előtti zsúfoltságban, holott az ilyen alkalommal gyónóknak lenne erre leginkább szükségük. 166. Több helyen előfordul még a mise alatti gyóntatás, és így az érintett hívek egyik szentségre sem figyelnek eléggé. Rendelkezések 85. § A lelkipásztorok igyekezzenek erősíteni híveikben a bűntudatot és a megtérés utáni vágyat. Ezért gyakran beszéljenek a bűn és a bűnbánat teológiai értelméről. Az egyházi év folyamán néhányszor (pl. ádventben, nagyböjtben, az iskolaév kezdetén és végén) tartsanak bűnbánati liturgiát. Ezek jól előkészítik - de nem helyettesítik - az egyéni gyónást. 86. § Ilyenkor hívjanak több papot, hogy a bűnbánati liturgia után a gyónóknak ne kelljen hosszabb ideig várakozniuk. Bűnbánati liturgia keretében közös feloldozás nem adható. 95 CIC 959. kán. vö. LG 11.
