A szombathelyi egyházmegye zsinati könyve (Szombathely, 2000)
XIV. A sajátos csoportok lelkipásztori ellátása
144 A sajátos csoportok lelkipásztori ellátása Ajánlatos lenne az egyházmegyében megbízni egy lelkipásztort, aki irányítaná a cigányokkal való foglalkozást, és megtanulná nyelvüket is. 254. § Az egyházmegye és a plébániák segítsék a mozgássérülteket is. Készíttessenek a templomok és plébániaépületek lépcsőihez kapcsolódó ún. rámpákat, hogy az egyházi épületekbe való bejutásukat elősegítsék. Időnként szervezzenek számukra külön zarándoklatokat. Ezeken vegyenek részt kísérők, akik segítik őket az ügyintézésben és minden egyéb téren is. 255. § Minden lelkipásztor tartsa kiemelt feladatának, hogy a plébánia fiataljait - az Evangélium vitae enciklika szellemében - az élet megbecsülésére és tiszteletére nevelje. A serdülők és fiatalok számára nyújtson hiteles ismereteket a nemiségről és a szerelemről, mely magában foglalja a tisztaságra való nevelést is. 256. § A plébániai közösségekben ne legyenek tabu témák a szenvedélybetegségek. Sőt kívánatos, hogy:- a karitász csoportok feltérképezzék a szenvedélybetegeket és családjukat.- A különböző lelkiségi csoportok pedig tegyenek meg mindent a szenvedélybetegségek megelőzésére, és nyújtsanak segítséget a gyógyításukhoz. 257. § A plébánosok hívják fel bevonuló katonáik figyelmét a Tábori Lelkészi szolgálatra. 258. § A papképzésbe mielőbb be kell iktatni a szakpasztorációra való felkészítést, hogy papjaink a sajátos helyzetben lévő híveiket még eredményesebben szolgálhassák. 259. § Néhány év óta lehetőség van arra, hogy az egyház képviselői (papok és világi hívek) meglátogassák a börtönök lakóit. Feltétlenül szükséges, hogy éljünk ezzel a lehetőséggel. A megyés püspök nevezzen ki börtönlelkészeket. Ok pedig vegyenek részt sajátos képzéseken, hogy feladatukat eredményesen teljesítsék.
