Széchényi Miklós: A Szent György vértanúról nevezett Jaáki Apátság története (Budapest, 1901)
62 A SZENJ GYÖRGY VÉRTANÚRÓL NEVEZETT JAÁKI APÁTSÁG TÖRTÉNETE csúcsíves része a rendes és okszerű alaprajzú elrendezés hátrányára összeszorittatott, a mely kisebbítésnek hátrányos következményei az oromzatnál tűntek ki, a midőn a 12 apostol szobra közül kettő a keskenyitett orom fülkéiben el nem fért és igy a ferde vonal irányában.a főfalba vájt fülkékbe kényszerittettek. A nyugati művészetnek hazánkban való elterjedése és igy uj eszméknek alkalmazásával tértek el az eredeti tervtől, mert hogy félkörü ivekkel volt tervezve, bizonyítja az is, miszerint a nyugati homlokzat lábazatának kiváltásánál a jelenlegi talaj alatt a szélesebben tervezett kapuzat alapja megtaláltatott. Szobrászati művei közül csak három apostolnak és a Megváltónak alakja ép és Sértetlen, mig a többi szobor feje barbár kezek által letöretett, a mely letörést a legfelső, ' V előbb említettek azért kerülték ki, miután magasan vannak. A kapuzat kerete, tympanonja tűz által oly annyira rongált, hogy annak restaurálása elkerülhetetlenné vált. Lábazata, miután középkemény mészkőből készült, oly annyira le van koptatva, hogy tagozatának alakja csak egyes helyeken constatálható. Mindezen fogyatkozásokat tekintetbe véve, a kapuzat úgy gazdag kiképzése, érdekes faragásu szobrászati művei, valamint kellemes hatású meleg kőtonusával egyik legszebb ékessége e templomnak. Nem kevésbbé érdekes a nyugati homlokzat, vagyis a három szentély alakítása. A szentélyek vastag félkörivben épített falakból állanak, a melyek kívül háromnegyed oszlopok által mezőkre osztattak. Az oszlopok között ives párkányzat van, felül gazdag koronázattal. A főszentély ablakainak külső díszítményei és tagozatai nem a körives alaprajznak megfelelőleg futnak az ablak körül, hanem egy függélyes síkban, a «mely sík az ives párkány alatt a félköriv alaprajzhoz csatlakozólag van képezve, a mely alakítás mellett a félkörives ablakok tagozatai szabályos kiképzést kaptak, vagyis el lehet mondani, hogy ez az alakítás a sokszögű szentélyek egyik átmeneti formája. A koszorús párkány teljesen megujittatott, miután azt a szentélyeknek a múlt században való újra építése alkalmával megrongálták úgy, hogy teljesen hibátlan darabot, a melyet eredeti helyén lehetett volna hagyni és a mely az idő viszontagságainak ellent tudott volna állani, nem találtam. A szentély három keskeny ablakán kívül 1734—35. években gróf Erdődy Gábor apát, a midőn a magas, fából alkotott főoltárt beállította, a két oldalfalon magas félkörives ablakokat vágatott. Ezen ablakok félkörive mellett a régi alakításnak megfelelőleg, egy-egy kis körablak-részlet jött napfényre, a mely kiegészíttetett és a nagy ablakok befalaztattak. Említésre méltó, hogy az egyik körablak mérműve a nyugati orom padlós ablakába volt betéve, a mely mérművet ismertük ugyan, de eredetét csak ezen kis ablakok feltalálása után tudtuk meg. A mérmű négy körives fonatos tagozatból volt alakítva, azonban több helyen meg volt repedve és sérülve, úgy hogy helyette az eredetinek hű másolata tétetett be. E minden izében érdekes templom újabb restaurálása 1896. év őszével a szentélyek
