Széchényi Miklós: A Szent György vértanúról nevezett Jaáki Apátság története (Budapest, 1901)
A SZENT GYÖRGY VÉRTANÚRÓL NEVEZETT JAÁKI APÁTSÁG TÖRTÉNETE 11 Történt ugyanis, hogy egy alkalommal több várjobbágy azzal a kérelemmel járult a bizottság elé, szolgáltassanak nekik igazságot egy Ol nevezetű ekényi földre vonatkozólag, a melyet ők várföldnek tartanak, de a melyről másrészről az Ostffyak ősei, Benedek, Jakab és .Osl azt állították, hogy örök tulajdonuk. A bírák ez utóbbiaknak állításuk bizonyítására esküt ajánlottak. Mire ezek a kitűzött időben, 1256 május 2-án, csakugyan megjelentek Jaákon, a hol a bírák a monostor felszentelése alkalmából tartózkodtak és az esküt letették. Erre a bírák a földet nekik Ítélték oda, a jobbágyoknak hallgatást parancsoltak, az egészről pedig pecsétes levelet állítottak ki.1 E szerint tehát a jaáki templom felszentelése 1256 május hó 2-ikán történt Omode győri püspök által. Ez a hozzánk szerencsésen eljutott dátum a legrégibb és egyúttal a legfontosabb adat a jaáki templomra vonatkozólag. Hogy sem a templomépités megkezdésének, sem befejezésének idejéről nem tudunk közelebbit, akkor, a mikor legfeljebb néhány évnyi különbségről lehet csak szó, ez nem okozhat nekünk sok gondot. Bármi történt Jaákon a tatárdulás idején, az bizonyos, hogy 1240-ben, ha nem is volt a templom építése és díszítése tökéletesen befejezve, a munkának mégis nagyon előre haladott állapotban kellett lennie. Lehetséges, hogy helyes nyomon A iaáki apátsági templom alaprajza a helyreállítás előtt, jár Nagy Imrének az a szellemes találgatása, mely egy, a vasvári káptalan által 1325-ben a jaáki monostor kegyurasága ügyében Róbert Károlyhoz küldött jelentés hátlapjára irt következő számítást 1651—1214=437, úgy fejti meg, hogy a jaáki monostor 1214-ben alapittatott s ennek 1651-ben 437 esztendeje volt.2 1 Győri történelmi és régészeti füzetek III. 299. Wenzel XI. 432. A bizottság által kiadott oklevélben szószerint ez áll: «cum essemus apud monasterium de Jak in consecratione ipsius monasterii». Henszlmann kimutatja, hogy a «monasterium» szót nem a mai értelemben kell venni, mert régente mindig templomot jelentett. 1. h. — 2 Zala vármegye története 1. 182. 2*
