Széchényi Miklós: A Szent György vértanúról nevezett Jaáki Apátság története (Budapest, 1901)

*

12 A SZENT GYÖRGY VÉRTANÚRÓL NEVEZETT JAÁKI APÁTSÁG TÖRTÉNETE

Tény az, hogy az apátság alapításának s az építkezés megkezdésének okvetlenül ebben az időtájban kellett megtörténnie, mert a Jaák-nemzetség jaákmonostori főágából származó Nagy Márton, Ivánnak fia, I. Csepánnak, az 1206—1207-iki bánnak unokatestvére, az apátság megalapítója, 1221—1233 között fordul elő okleveleinkben.1

Az a másik Jaák, melyet ma Jákfa néven ismerünk, s mely okleveleinkben rendszerint mint szent Mihály arkangyal Rába melletti egyháza szerepel, mint leányegyház állott összeköttetésben a monostorral. Ennek világos bizonyítékaira akadunk abban az oklevélben, melyben Artolf győri püspök 1249 junius 18-án megerősíti azt az egyességet, mely egyrészt a jaáki apát és konvent, másrészről pedig az apátság kegyurai, Tristán és rokonai közt erre vonatkozólag létrejött.

Az okiratnak épen legfontosabb része annyira megrongálódott, hogy tartalmát nem lehet a maga egészében megállapítani. Azonban eltekintve attól, hogy a gróf Niczky-család levéltárában, a hol a hiányosan olvasható, hártyára irt oklevél eredetije őriztetik, az oklevelet a levéltár régebbi elenchusa, a jaáki apát, a kegyurak és a jaáki egyház papja között létrejött egyességnek nevezi, a szaggatott és hiányos szövegből mi is kiolvashatjuk, hogy az egyezkedő felek a szent Mihály arkangyal Rába melletti egyháza feletti joghatóság kérdésében elegyedtek viszályba. Egy későbbi oklevélben pedig határozottan mondatik, hogy az egyesség «super facto magistratus ecclesiae beati Michaelis prope Rabam existentis» köttetett.

Magából az okiratból az egyezmény pontjait illetőleg csak annyi vehető ki, hogy a szent Mihály arkangyal ünnepén befolyó ajándékok és adományok szent Mihály egyházának papját illetik s a jaáki apátnak nem áll jogában részt követelni sem a tizedekből, sem a többi jövedelemből, hanem az illető pap csupán fél márkát tartozik a monostornak fizetni.2

Közel száz évvel később, Jeromos jaáki apát azzal a kéréssel kereste fel Budán, Miklós győri püspököt, hogy a fentebbi okiratot írja át és erősítse meg. Mire a püspök 1332 január 29-én kiadott oklevelében teljesiti az apát kérelmét.3

Minden bizonynyal hasonló függő viszonyban állott az apátsággal szemben szent Jakab egyházának papja is, mely egyházról tudjuk, hogy a XV. század második felében Jaákon csakugyan létezett, és ha nem csalódunk, plébánia-egyház volt.

1 Fejér: Codex Diplomaticus III. 1. 331. Hazai okmánytár III. 117. VI. 15—16. — 2 Hazai okmánytár IV. 33. — 3 U. ott 148.