Gál József: Schola Cantorum Sabariensis (Szombathely, 1996)
WERNER ALAJOS ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA - Zeneszerzői munkássága
i ZENESZERZŐI MUNKÁSSÁGA Szent Márton-mise Első jelentők műve, a Szent Mártonmise 1935. november 17-én csendült föl a szombathelyi Székesegyházban, impozáns külsőségek és nagyszámú érdeklődő jelenlétében. E munkáját még Rómában kezdte el és itthon fejezte be. A mű a miseszöveg hat megzenésített része. A zeneművet Gyük Pál2 és W. M.3. Vasvármegyében megjelent ismertetőjének és kritikájának összevetésével mutatjuk be. (Az első rész az ismertetés, a második a kritika.) A megzenésített 6 miseszöveg értelmezését és hatását a sajtó így mutatta be. A „Szent Márton-mise” túlnyomórészben vokális mű. Werner ugyan használja az orgonát, de alárendelt szerepben. A tulajdonképpeni témát többnyire az énekkar hozza: az orgona csak bevezető vagy aláfestő szerepet tölt be. Igazi kifejező eszköze, az egyetlen hangszer, mellyel dicséri az Urat, mindnyájunk hangja a vox humana, mely a maga egyszerű alázatosságával bocsátja szárnyra az énekhang természetes fényét, természetes melegét. Werner munkája, a liturgia szellemében elmélyedő mű, hű bizonyos stílus és formahagyományokhoz, de mindig egyéni. Mindvégig négyszólamú, melyben a szoprán és alt szólamokat gyermekhangok, a tenort és basszust pedig részben a helyi dalegyesületek tagjai alkotják. I. Kyrie „A mélységekből dörgő basszus és bariton szólamok hullámain tör fel a Krisztus-várás kilencszeres Kyrieja a pogány Sybillák jövendöléseiben és Vergilius Aenisében is várt isteni aranykorszak utáni epedés. Nagy elemi kiáltás a háromságban egy istenhez: görögül és latinul, a Krisztus előtti századok világnyelvén, a lelki nyomor és a tőle való szabadulás általánosságának kifejezésére. Tiszta, emberi hangok realizálása. Esd, sikolt, alázkodik, remél valamennyi - de fél is: méltó-e a világ az Isten szeme pillantására? Itt-e már az idők telje?...” „A Kyrieben orgona vezeti be a szép melodikus c-moll témát, melyet a basszus intonál először, hogy kövesse a quint távolságban dominánsan belépő tenor szólam. Az alt megjelenése ismét alapon, míg a szoprán fiúcskák világos belépése szintén a domináns hangján történik. Szép ez a melodikus c-moll téma, mely a Kyrie első tételét a felemelt negyedik fokról modulált g-moll akkordon fejezi be. A középrész Eszdúrban recitáló modorú, »Christe eleison« után visszatérés van eredeti hangnemben. Itt újból felvonul a cmoll téma kezdeti sorrendben, míg a befejező akkor C-dúrban oldódik fel.” II. Glória „Győzedelmesen szárnyal a gyönyörű Glória az isteni betlehemi jászol felől. Dicsőség, békesség: Testvéreddé vált az Isten. Ittasult öröm, szent lelkendezés, angyali és emberi érzelemáradozás tobzódik a pazar hangfestékekben.” „A gyönyörű Glória deklamatórikus jellegű a szolisztikus részekre unisono felelő együttesekkel. A koncertáló stílust gyors rész követi, mely után lassú, csodaszerű befejező részben van feldolgozva az Amen”. III. Credo „A hatalmas Credo tömérdek egymásba kapcsolódó tétel. A tizenkét alapvető krisztusi hitágazat gigantikus tizenkétkarú tölgye. Változatosan tagolt és egymásba boruló. Nagy szerep jut benne a kísérő orgonajátéknak, mely hol bejelenti a következő tételt, hol aláfest, vagy éppen lezúdítja a menny harsogását. A kar előbb recitatív, de csakhamar dallamokba lombosodó. Kihangsúlyozza az Atya teremtő hatalmát, a Megváltó Anyjának szerepét az üdvösség rendjében. Festi a megtestülés titkának mély38
