Gál József: Schola Cantorum Sabariensis (Szombathely, 1996)

WERNER ALAJOS ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA - Zeneszerzői munkássága

ZENESZERZŐI MUNKÁSSÁGA Zeneszerzői munkássága Werner életének alfája és ómegája az istenhit. Ez a mély vallásos érzelem markánsan jelenik meg zenei kompozícióiban is. Csaknem minden darabja a musica sacra körébe tartozik. Zenei munkái is - akárcsak szakirodalmi, zenetörténeti írásai - összegyűjtésre várnak. Néhány kórusművét a Szent István Társulat megjelentette a Kórusok könyvében, s más kiadványokban is. Zenedarabjainak másik része azonban még kéziratban, vagy nehezen hozzáférhető kiadványokban található. Zeneszerzői munkásságát Rózsa Márta három csoportba sorolta.1 1. A nép általi „használatra” szánt művek. Ebbe a csoportba sorolható a 70-es években többször is felhang­zó Mercedes-mise. 2. Népének-feldolgozások, amelyeknek egyik sajátossága, hogy többszóla­mú környezetbe helyezi a magyar történet évszázados dallamait. Pél­dául a gyakran énekelt Jézusomnak szívén, Égi Szűz Virág. 3. Eredeti kompozíciók. Ilyen a Szent Márton-mise, a Székesegyház újjá­­szentelésére írt éneke. Két világi témájú kórusművéról is tudunk. Mindkettőt Ady verseire komponálta. A magyar ugaron cí­műt 1972-ben, a Rettegésben a fa­­lu-t 1975-ben mutatta be Bárdos Kornél a budapesti József Attila Gimnáziumban. Zenei munkáira a gregorián dallamok­ból és pentaton hangkészletből való „építkezés” a jellemző. Forma- és harmó­niavilágával a Palestrina-stílust idézi, de alkalmazza a Kodály és Debussy által kedvelt mixtúrákat is. E stílusjegyek alapján Werner a Bárdos Lajos, Harmat Artúr és mások mellett leginkább a Ko­dály nevével jelezhető zeneszerzői iskola méltó képviselőjének tekinthető. Schola Cantorum Sabariensis MEGHÍVÓ. J^jK35^rVji>NQVEMH3CT DÉLUTÁN 5 ÓRAKOR EGYHÁZI HANGVERSENY A SZÉKESEGYHÁZBAN. MŰSORON: WERNER SZENT MÁRTON" MISÉJE . JEGYEK KAPHATÓK A MARTINEUMBAN 2 PENGŐTŐL 50 FILLÉRIG. MŰSOR 10 FILLÉR. A Szent Márton-mise meghívója 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom