Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)

1. rész: Történelmi háttér - I. Fejezet. Az egyház és a kommunista párt, avagy küzdelem a lelkekért

püspökök felelősségre vonásáról, akik veszélyeztetik az állam és egyház jó viszonyát és békéjét... Számolni kell azzal is, hogy az ellenségnek sikerülni fog a Grősz és társai elleni pert összekapcsolni a jelenlegi közellátási nehézségekkel, a tszcs fejlődés következtében kiéleződő osztályharccal a falun, és a népi demokrácia ellen hangolhat majd bizonyos kispolgári, paraszti, értelmiségi, sőt egyes elmaradottabb osztályrétegeket is.

A Titkárság úgy határozott, hogy: „A püspökök közül csak a legkompromittáltabbakat kell letartóztatni. A letartóztatás után egy-két napon belül össze kell hívni a püspököket, a katolikus egyházzal történt megegyezést aláíró rendfőnököket és a papi Békebizottság három tagját. Közölni kell velük a tényállást, követelve a püspököktől, hogy a megegyezés értelmében lépjenek fel a bűnös püspökök ellen. A megbeszélés közvetlenül a vádirat nyilvánosságra hozatala előtt történjen.”121

Nem kétséges tehát, hogy a „megegyezés” nem más, mint az egyház felszámolását elősegítő hivatkozási alap, amelyet minden esetben „megsért” az egyház, ha bármit tesz, ami hivatása körébe tartozik. Ezért „a kormány a maga eszközeivel gondoskodjék egyezmény betartásáról,” vagyis átveszi nyíltan is az egyházkormányzást. Ez 1951. május 15-én az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) felállításával meg is történt.122 *

A Grősz-per és a hozzá csatolt szatellit-perek bonyolult rendszert képeztek, s az előre elkészített tervek szerint zajlottak le.122 Az 1951. június 28-án kihirdetett ítélet szerint Grősz József 15 év börtönbüntetést kapott, s súlyos büntetés várt a per - valamint a szatellit-perek - többi vádlottjára is.

Pl. A. 276. f. 54/142. ö.e. 3-9.

122 Az ÁEM felállítása a tervezettnél fél évvel korábban történt meg.

1 9 9

A vádirat nyilvánosságra hozatalát május 25-26-ra, a tárgyalást - amelyet 4 naposra terveztek -június 2-re ütemezték. Miként a Rajk-per pártdöntései között megtalálható a Mindszenty ügy kihirdetendő II. fokú döntése, úgy a Grősz-perben prejudikáló Rákosi a Kádár-ügyhöz kapcsolta a szentenciát az MDP KV 1951. május 22-i ülésén (Pl. 176. f. KV. 113. F.). A Grősz-perben elítéltek: Grősz József 15 év, Endrédy Kálmán Vendel (zirci apát) 14 év, Ilagyó-Kovács András Gyula (ciszter jószágkormányzó) 13 év, Bozsik Pál (remetekertvárosi plébános) 10 év, Vezér Ferenc (pálos szerzetes) halál, Csellár István Jenő (pálos szerzetes) 10 év, Gyetvai Péter (irodaigazgató) 8 év, Farkas Endre (ügyvéd, Mindszenty József édesanyja által fia ügyében, meghatalmazott védő) 8 év. A szatellit-perek közül kiemelkedők. A pálosszentkúti-ügy 8 halálos ítélet. A pálos szerzetesek pere (11 szerzetest 160 év börtönre ítéltek), Zaveczky Iván és társai ügye 3 halálos ítélet. Friedrich István és társai pere - vagy a „ Grősz -kormány,, pere (Budapesti Megyei Bíróság 0012220/1951.) 1 halálos ítélet. Vö: Szántó Konrád: A meggyilkolt katolikus papok kálváriája (Budapest, 1991.) 60-63. o. Vö. még: Salacz Gábor: A magyar katolikus Egyház tizenhét esztendeje 1948-1964. (München, 1988.) 104. o. és Jámbor Ottó: Grősz érsek koncepciós pere. Belügyi Szemle, 1990. 3. Vö. még: Balogh Margit - Szabó Csaba: A Grősz per (Budapest, Kossuth, 2002.)

42