Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)
1. rész: Történelmi háttér - I. Fejezet. Az egyház és a kommunista párt, avagy küzdelem a lelkekért
Az Elnöki Tanács 1951. évi 20. tvr.-el [törvényerejű rendelet] a főkegyúri jog gyakorlását rendelte el, így az érseki, püspöki, segédpüspöki apáti tartományfőnöki (és helyetteseik) kinevezése csak az Elnöki Tanács hozzájárulásával volt lehetséges. Az AEH pedig „valamennyi aulába miniszteri biztosokat nevezett ki azzal a feladattal, hogy a kormányzat egyházpolitikai intézkedéseit végrehajtsák”.124 Az MDP PB125 1951. június 28-i ülésén (Rákosi Mátyás előadásában) értékelte az egyház elleni hadjáratot és meghatározta a teendőket.126 Figyelmet érdemel, hogy az „egyház ügyét” Rákosi ezúttal is összekapcsolta a „burzsoázia likvidálásának” kérdésével: „A burzsoázia mozgósította az egyházat is. Bár a papi reakció most is mozog és aktív, de hol van attól, amikor Mindszenti (sic!) vezette őket... Azt hiszem, hogy a csapás, amit a reakcióra mértünk, elég tűrhetően elő volt készítve politikailag és bűnügyileg is. Elmondhatjuk, hogy az AVH ezúttal megtette, amit vártunk tőle és semmi kétség, hogy a burzsoáziára igen komoly csapás, különösen arra a részre, amihez nehéz egyébként hozzáférni, a papi reakcióra. Mi már megbeszéltük, hogy fogjuk ezt továbbvinni. Szociális vonatkozásaiban, abban, hogy az egyszerű munkásember, a dolgozó paraszt látja, mit jelent a papi reakció, sokkal alkalmasabb az agitációra mint a Mindszenti ügy. Abban sok volt a nemzetközi vonatkozás, de ebben Hagyó Kovács, a halastóban megsérült gyerek, a látástól vakolásig való dolgozás, felidézték a múltat az elé a réteg elé, amely szívesen elfelejti. A fő agitáció ezzel kapcsolatban augusztusban, szept.-ben fog kezdődni. Véleményem, hogy belső kihatásaiban ez a csapás nem kisebb, mint amit a Mindszentivel mértünk. Mindszentinél az volt a fontos, hogy megtörtük az egyház varázsát, kiderült, hogy a hercegprímást is dutyiba lehet tenni és rajta is remeg a gatya, ha a népi demokrácia bírósága előtt áll, az istenek alkonya őket is elérte. Papi körökben meglehetős pánik van... Akit a pápa kinevez, elvihetjük internáló táborba. Esküdözött, hogy meg leszünk vele elégedve... Visszaállítjuk a placetum regiumot. A magyar állam illetékes szerveinek előzetes hozzájárulása nélkül nem lehet püspököt, stb. kinevezni. Utána megyünk tovább. Ennek a lépésnek tulajdoníthatjuk, hogy ezekben a napokban folynak a hittanra a beiratkozások és igen kis számban. Azt hittük, hogy fokozatosan kell leszorítani. Vigyázzunk, hogy ne csináljuk erőszakkal. Ennek a pernek a belpolitikai jelentősége azért is nagyobb, mert a Mindszenti (sic!) per óta két és fél év telt el és a nép fejlődött. Hogyan fogjuk ezt tovább vinni. Az egyházi részen tovább fogunk menni lépésről-lépésre vissza fogjuk szorítani. Hozzá kell fogni és fel kell rázni a Pártot ezekkel a tényezőkkel szemben...”127 124 Vő.: Gergely Jenő: A katolikus egyház Magyarországon 1944-1971. (Budapest, 1985.) p. 125. 126 Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottsága 126 Pl. 276. f. 53. 78. ő.e. 127 Betű szerinti közlés (Kiemelések tőlem: K. F.) A felszólalás folytatása más irányú. 43
