Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)
1. rész: Történelmi háttér - I. Fejezet. Az egyház és a kommunista párt, avagy küzdelem a lelkekért
»amalgán« (sic!) módszerrel kell kiválogatni: a pálosokon kívül vádlott legyen a ciszter rendfőnök és néhány püspök, akik ellen komoly bizonyítékaink vannak. A/ A per politikai vonala a következő legyen: A vádlott pálos szerzetes gyilkosságainak elkövetésénél szövetkezett a népi demokrácia esküdt ellenségeivel, ellenforradalmi szervezetet épített ki, és ebben a munkájában támaszkodott nemcsak saját rendjére, hanem az egész klerikális reakcióra, beleértve a püspöki kart. B/ A pernek bizonyítani kell, hogy a vádlott püspökök a régi rend vissza-állítását akarják, esküdt ellenségei a népi demokráciának, illegálisan dolgoznak ellene, megszegik törvényeinket, kémkednek, valutaüzletet kötnek stb. Ezek a püspökök csalárdul írták alá az állammal kötött egyezményt, egy pillanatig sem gondoltak az egyezmény becsületes betartására, nem lehet tehát rájuk bízni az egyezmény betartásáról való gondoskodást sem. C/ A pernek bizonyítani kell, hogy a legfontosabb szerzetesrendek, megszegve az egyezményt és az állam törvényét illegalitásba vonultak, szervezett állam ellenes működést fejtenek ki a reakciós püspökök tudtával és segítségével. D/ A pernek bizonyítani kell, hogy a szerzetesrendek és tagjai erkölcsi mocsárban élnek. ...Közvetlenül a vádirat közzététele előtt össze kell hívni a püspöki kart, elébe kell tárni a vádiratot és meg kell kérdezni, hogy az állammal kötött egyezmény értelmében milyen egyházi szabályokat hajlandók foganatosítani a vádlottak (beleértve a püspökök) ellen. Fel kell vetni a vádlott püspökök lemondását. A püspöki kar előrelátható válasza az lesz, hogy nem tehetnek semmit, a püspököket a pápa nevezi ki, lemondatni őket nincs módjukban stb., stb. Erre a kormány jelentse ki: a püspökök ezzel a vonakodással megszegik az állammal kötött egyezményt. A kormánynak ennél fogva kötelessége, hogy a maga eszközeivel gondoskodjék az egyezmény betartásáról, azoknak az államellenes papok és pápai kamarás címmel tüntette ki. 1936-ban protonotárius kanonokká és irodaigazgatóvá nevezte ki, majd 1940. július 1-től budapesti érseki helynök. 1944. március 7-én XII. Pilis pápa Csanádi püspökké nevezte ki. Serédi Jusztinián hercegprímás március 25-én szentelte püspökké. Püspökként elítélte a zsidók üldözését. 1951 és 1956 között az esztergomi főegyházmegye apostoli adminisztrátora. 1961-1968 között a püspökkari konferencia elnöke. Grősz József kalocsai érsek halála után 1964. szeptember 15-től VI. Pál pápa kalocsai érsekké nevezte ki. Az Országos Béketanács Katolikus Bizottságának elnöke és az Opus Pacis díszelnöke. 1969. januárjában vonult nyugalomba. *20 Papp Kálmán (Sopron, 1886. február 28. - Sopron, 1966. július 28.) Gimnáziumi tanulmányait Sopronban és Győrben végezte. A győri szeminárium elvégzése után 1908. június 29-én szentelték pappá. Kápláni ideje után hittanár Győrben (1912), majd tábori lelkész (1914) a háború végéig, amikor is újból a győri hittanári tisztet töltötte be. 1920-tól plébános, 1925-től soproni plébániát és kanonoki tisztet kapott. 1925-ben megkapta a címzetes poki préposti rangot is. Kerületi esperes és tanfelügyelő (1926). 1933-ban XI. Pius pápai prelátussá nevezte ki. Püspökké XII. Piustól kapott kinevezést (1946. május 3.). 41
