Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)
1. rész: Történelmi háttér - I. Fejezet. Az egyház és a kommunista párt, avagy küzdelem a lelkekért
niszter aláírta azt a „megállapodást ”,112 * 114 amelyet nyomban követett a szerzetesrendek „megszüntetése”115. Ezzel az állam fontos lépést tett a teljes egyházkormányzat állami felügyelet alá helyezése felé, amely az 1950-es „egyezmény” aláírója Grősz József és számos társa ellen folytatott persorozat után következett be. így az 1947: XXXII. te. - a felekezetek teljes egyenjogúságáról alkotott törvény - a felekezetek egyenlő leigázásaként valósult meg. Még alig száradt meg a tinta az „egyezményen, amikor Farkas Mihály 1950. szeptember elején az újabb „harciszakaszra” hívta fel a figyelmet. Révai József pedig 1951. április 14-én „a klerikális reakciót”, mint „az imperializmus legfontosabb ügynökét” jelölte meg. Május 4-én az MDP Titkársága ülésén az egyházpolitika módosulásának kérdéséről beszélt.116 Kifejtette, miként lehet „egyik vagy másik püspökre fő tüzet irányítani (Elsősorban Gröszre, Péterire117 (sic!) és Shvoyra118 119, utánuk Hamvasra119 és Papra120 )”. Elhatározták a „pálosok elleni per előkészítését”. A forrás ezt követően így folytatódik: „A per vádlottjait egyház vezetője. 1950. augusztus 30-án aláírta a kikényszentett — s így jogilag érvénytelen - „megállapodást” az állammal. Az egyház felszámolására tett következő lépésként (1951. május 24-i MDP Titkárság ülésén elfogadott határozat) letartóztatták és állam ellenes összeesküvés vádjával 15 évre ítélték. A Grősz-perrel kapcsolatban 24 szatelit pert folytattak le, amelyekben 15 embert ítéltek halálra. Börtönbüntetését 1955. októberében internálásra változtatták, majd 1956. májusában kegyelmet kapott és visszatérhetett érseki hivatalába. 1957-ben vezetésével a püspöki konferencia csatlakozott a békemozgalomhoz. Ítéletét 1990-ben semmissé nyilvánították. 112 Darvas József [Dumitras József 1932-ig] (Orosháza, 1912. február 10. - Budapest, 1973. december 3.) író, politikus. Tanítóképzőt végzett. 1932-ben csatlakozott az illegális kommunista párthoz. 1937-ben a Márciusi Front, 1942-ben a Magyar Történelmi Emlékbizottság tagja. 1939-ban a nemzeti parasztpárt alapító tagja (mint kriptokommunista) 1945-1949 között aleinöke. Rész vett a Parasztpárt elsorvasztásában. 1949-től MDP, majd 1956-től MSZMP tag. 1949. júniustól 1950. februárig vallás- és közoktatásügyi miniszter. 114 Vő: A Kereszt II. 21. 1951. augusztus 31. Az „egyezményről” vö. még: Gergely Jenő: Az 1950-es egyezmény. A szerzetesrendek feloszlatása Magyarországon, Vigília. 1990. 115 34/1950. tvr. 1950. szeptember 7. 116 Pl. A. 276. f. 54/142. ő.e. 3-9. 117 Pétery József [Petró József] (1890 - 1967) egri egyházmegyés pap. 1942-1967 között a váci egyházmegye püspöke. A politikai rendőrség 1953-tól haláláig házi őrizetben tartotta I lejcén. 118 Shvoy Lajos (Budapest, 1879. március 9. - Székesfehérvár, 1968. január 21.) 1901. július 13-án szentelték pappá Esztergomban. Hittanár Budapesten. A Regnum Marianum templom plébánosa. 1927-től székesfehérvári püspök 1944-ben a nyilasok letartóztatták, Sopronkőhidán Mindszenty rabtársa. A kommunista diktatúra alatt sem hajlott kompromisszumokra. 119 Hamvas Endre (Piszke, 1890. február .27. - Kalocsa, 1970. április 3.) Az Esztergomban végzett gimnáziumi évek (1901-1909) után Bécsben folytatta egyetemi tanulmányait a teológiai karon, mint a Pázmáneum növendéke. 1913-ban pappá szentelték. Segédlelkész Naszvadon, majd 1916. szeptemberétől intézeti lelkész a Notre Dame de Sion leánynevelő intézetben (Budapest). 1928. szeptemberétől teológiai tanár (morális) és spirituális az Esztergomi Érseki Papnevelő Intézetben. 1930.szeptemberétől érseki titkár és szentszéki jegyző. 1931-ben XI. Pius pápa 40
