Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)

1. rész: Történelmi háttér - I. Fejezet. Az egyház és a kommunista párt, avagy küzdelem a lelkekért

megszerveztek egy alosztályt kizárólag az „egyházi ügyek" kezelésére. Az Egyházügyi Alosztály vezetésére Tihanyi János államvédelmi százados kapott kinevezést94. Az alosztály feladatkörét 1951-ben az Állami Egyházügyi Hivatal vette át.

A római katolikus egyházon belül szervezett békepapi mozgalom95 számára „megszerzett” papok esetében a hatalom nem válogatott az eszközökben. Mint azt Lénává Ödön96 részletesen kifejtette, az erkölcsi támadhatóságra alapozott zsarolás, fizikai kínzás, vagy kényelem- és vagyonszeretet, karriervágy, vagy gőg kielégítését célzó vesztegetés volt a leggyakrabban használt eszköz.97

A nem katolikus egyházak ellen - bár a diktatúra első számú ellenségének a katolikus egyházat tekintette98- a hatalom ugyancsak fellépett, s megkísérelte a teljes ellenőrzés megszerzését elsorvasztásuk érdekében.

94 A Legfőbb Ügyészség B.18 300/1989., megállapítása a Mindszenty-per perújítási nyomozása során.

95 1950 augusztusában indította Beresztóczy Miklós, akit 1958. február 2-án excommunicalt Róma, s csak 1971. október 3-án oldották fel az egyházi büntetést.

9^ Lénárd Ödön (Budapest, 1911. szeptember 11. - Kismaros, 2003. május 23.) 1926. szept. 12-én lépett a piarista rendbe, ahol három év múlva egyszerű fogadalmat tett. 1931-1936 között Budapesten folytatott teológiai tanulmányokat, valamint történelem - latin szakos diplomát szerzett. Az egyetemen Szekfü Gyula tanítványa. A háború után az Actio Catholica titkára (1946-tól). Tiltakozott az iskolák államosítása ellen, ezért 1948-ban 6 év szabadságvesztésre ítélték. 1953-ban közkegyelemmel szabadult. Nem tette le az állami esküt, így fizikai munkával kereste kenyerét. 1961-ben letartóztatták, hét és félévi szabadságvesztésre ítélték, amelyből az 1963-as közkegyelemmel kiengedték ugyan, de 1966-ban újból letartóztatták, majd 8 évre ítélték. Kádár János 1977. évi vatikáni látogatásakor a pápa személyes közbenjárására szabadult. Összesen tizennyolc és fél év évet töltött börtönben 1977. június 30-ig. 1979 - 1984 között a diktatúra idején titokban alapított ciszterci nővérek lelkésze. A rendszerváltozás után ítéleteit semmissé nyilvánították (1991. május 27.). A Magyar Tudományos Akadémia Jelenkor Kutató Bizottságában és az Antall-kormány által létrehozott Történelmi Tényfeltáró Bizottságban jelentős munkát végzett. Szamizdatban és nyilvánosan számos írása jelent meg. (Vö. Metényi Varga Károly: Elfelejtett hitvallónk - A kilencven éves Lénárd Ödön köszöntése (Pro Domo, Pécs, 2001. p.55-59)

97 Lénárd Ödön: Erő az erőtlenségben. Eszmélődés élmények és dokumentumok fölött a magyar katolicizmus helytállása köréből a kommunista diktatúra alatt. Kézirat a Kahler-bizottság anyagában. Rámutat a békepapi mozgalom két - excommunicalt - atyja: 1 lorváth Richárd és Beresztóczy Miklós, valamint a miniszterelnökségi államtitkári posztot betöltő Balogh István „beszervezésére” (p.29-47). A zsarolás és megvesztegetés módszerét kombinálta később is a hatalom a legfelsőbb szinten is, így Máté János esetében.

98 Pl. A. 276. f. 65/30 ő.e. Rákosi Mátyás felszólalása az MDP KV 1953. február 17-i ülésén: ,rA helyzet az, hogy a leghatalmasabb kémközpont kétségtelenül a katolikus egyház... ”

36