Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)

1. rész: Történelmi háttér - I. Fejezet. Az egyház és a kommunista párt, avagy küzdelem a lelkekért

A támadás a politikai dokumentumok tükrében

A MKP (MDP) „belső használatra” készült dokumentumai kíméletlenül őszinték. Rekonstruálható belőlük, az alkalmazott taktika. A egyház ellenes támadás elhatározását már az MKP KV 1945. november 22-i ülésén írásban rögzíti a jegyzőkönyv." Rákosi rámutatott: „...óvatosan kell dolgozni és nekünk nagyon meg kell nézni, hogyan és milyen formában támadunk.” Ehhez képest a támadások sohasem az egyház, hanem annak - úgymond - „legreakciósabb” képviselői és intézményei ellen irányulnak, „ezzel oppozícióba kényszerítve magát az egyházat”.* 100

1946. március 24-én az MKP országos értekezletén Rákosi „önkritikusan” kijelentette, hogy a „klerikális reakció elleni harcot...” elhanyagolták: „Az eredmény az lett, hogy ezt a tartózkodásunkat gyengeségnek tekintették és ettől még szemtelenebb lett a klerikális reakció”. 1946. szeptember 29-én (MKP 11. kongresszusán) pedig pártprogrammá tette az egyházak megsemmisítésének feladatát azzal az indoklással, hogy „a magyar egyházak kezdettől fogva ellenszenvvel nézték a demokráciát”.101

Szklarska Porebában 1947. szeptemberében Révai József - a kommunista párt vezető ideológusa - a Tájékoztató Iroda alakuló ülésén a magyar „klerikális reakció” felszámolását követelte. Mindez nem volt lehetséges a hercegprímás „kikapcsolása nélkül”. Ezt az akciót személyesen Rákosi Mátyás irányította (operatív módon is). Először a közvéleményt kellett befolyásolni a napi sajtó102 és írásos propagandaanyagok,103 valamint kierőszakolt tüntetések104 segítségével, amelyeket országszerte filmhíradókon mutattak be. 1948 karácsonyán Rákosi elérkezettnek látta az időt kiadni a letartóztatási parancsot, O irányította mindvégig a prímás koncepciós perét is.105 Most azonban - 1948-ban - még az

00 Pl. A. KV. 83. F. Jegyzőkönyv.

100 Tsz. 32. o.

101 Vö.: MKP Ili. Kongresszusának jegyzőkönyve (Budapest, 1946.)

102 Vö.: Szabad Nép 1948. október 6., 19., november 10., 14., 16., december 21.

103 Vö: Gergely Jenő: A katolikus egyház Magyarországon 1944-1971. (Budapest, 1985.)

104 A tüntetésekre kivezényelték az egyházi iskolák tanulóit és tanárait. A püspöki székhelyeken a püspöki palota előtt tartották a tüntetéseket. A tüntetésekre „csasztuskákat” írtak, amelyet skandálni kellett a résztvevőknek. A székesfehérvári tüntetés résztvevőjének beszámolója szerint: „Vesszen Mindszenty - Amerika fizeti. Vegye le a palástot - hagyja el az országot. Reakciós, nem magyar - megint háborút akar.” Valamint: „Czapik érsek legyen esze - amit ígért most tartsa be.”

103 Vö. Kahler Frigyes: A főcsapás iránya Esztergom - Mindszenty bíboros pere (Don Bosco, 1998.)

37