Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)
1. rész: Történelmi háttér - I. Fejezet. Az egyház és a kommunista párt, avagy küzdelem a lelkekért
egyházak - főleg a katolikus egyház - túlzott szellemi és politikai befolyása ellen irányult.”88 Bizonnyal igaz Ormos Mária vélekedése, amely szerint a hatalomra törő MKP „nemcsak az egyháznak mint intézménynek lehetetlenné tétele miatt, hanem azért is, mert így az állandó politikai nyomás elől a templomba sem volt tanácsos menekülni”.89 Emellett igaz az a megállapítása is: „A XX. századi diktatúrák története mutatja, hogy a totális rendszerek minden »idegen« befolyást ki akarnak küszöbölni mind a politikából, mind a társadalom életének egészéből.”90 A harcos ateizmus elvi álláspontját képviselő bolsevik ideológia - mint az Jemeljan Jamszlávszkip1 nyomán jól ismert - csak olyan módon tudta elképzelni a társadalom feletti uralmát, ha a számára „idegen befolyást” jelentő istenhitet megszünteti. E stratégiai cél elérését szolgálta a „progresszió” és a szabadságjogok érvényesülését hangoztató megtévesztés, a nyers fizikai erőszak, a tömegmegmozdulásokkal történő manipuláció, az állam és az egyházak közötti „megegyezések”, a sajtóban folytatott hecckampányok. Ezt azonban csak a legmagasabb kommunista fórumokon mondták ki nyíltan. Az egyház elleni harcban kulcsfigurák voltak olyan renegát (apostata) keresztények, akik a kommunista párt tagjaként léptek fel volt egyházuk ellen, vagy az egyházuk kebelében maradva - a szovjet „Elő Egyház” mintájára - a „békemozgalom” álcájában buzgólkodtak az egyház(ak) önfelszámolásában. Az első csoport kiemelkedő figurája Ortutay Gyula92 * akinek „titkos belépését a pártba” az MKP titkárságának 1945. március 7-én elfogadta.9-1 Ortutay a nyilvánosság előtt, mint a Kisgazdapárt kultuszminisztere szerepelt, még 1949-ben is. Az egyház felszámolására az ÁVO-n belül Rákosi utasítására már 1946-ban 88 Tsz. p. 13. 89 Tsz. p.10. 90 Uo. 9* Jemeljan Jaroszlavszkij: Lenin, a kommunizmus és a vallás (Moszkva, 1933.), Uő.: A kommunizmus és a vallás (Bp., 1959.), valamint a Bezbozsnik (Ateista, vagy Islentagadó) című folyóiratban 1920-24. közötti írásai. 91 Ortutay Gyula (Szabadka, 1910. március 24. - Budapest, 1978. március 22.) néprajzkutató, társutas, majd kommunista politikus. 1934-ben Szegeden magyar-latin-görög szakos tanári diplomát szerzett. 1935-1944 között a Magyar Rádió irodalmi osztályát vezette. 1939-40 körül szoros kapcsolatba került a kommunista párttal. 1942-ben a Magyar Történelmi Emlékbizottság tagja. 1945-be belép a Független Kisgazdapártba (mint kriptokommunista). 1945-1953 között a Magyar Központi Híradó RT elnöke. 1945-1953 között és 1958-tól haláláig országgyűlési képviselő. 1946-tól a néprajz professzora, akadémikus. 1947. márciustól 1950. februárig vallás- és közoktatásügyi miniszter, az iskolák államosításának végrehajtója. 91 Politikatörténeti Intézet Levéltára (PL) 274. f. 4. 20. ő.e. 35
