Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)
1. rész: Történelmi háttér - I. Fejezet. Az egyház és a kommunista párt, avagy küzdelem a lelkekért
Tódoi°1 * * * * 6 görög katolikus püspök, akinek vértanúságáról magyarul is jelent meg összefoglaló mű.37 A hatalom a kolhozosítási kampányhoz kapcsolódva „a kulák-papi befolyás leküzdése” címén fordult az ellenállást tanúsító falusi papság ellen, s felhasználva a helyzetet sorra zárták be „ közigazgatási úton ” a templomokat. Mindszenty József így összegezte a vallásszabadság kommunista értelmezését: „A szovjetszerű vallásszabadságban nincs benne az Egyház kulturális, társadalmi és karitatív tevékenységének engedélyezése, ahogyan mi azt Nyugaton ismerjük. A magyar kommunisták, akik ismerték a moszkvai elméletet és gyakorlatot, azt itthon a magyar Egyház akkori helyzetének megfelelően azt hangsúlyozták, hogy nem szándékuk az Egyházat eddigi működési területeiről kiszorítani... szűkebb pártkeretekben természetesen a marxi tétel volt érvényes: a vallásos ideológia felépítmény, az elnyomott és kizsákmányolt nép elbutítását szolgálja. Csak párttagoknak adták elő Lenin tanait arról, hogy a marxizmus minden vallást és az összes egyházakat valamennyi vallási intézménnyel együtt a polgári reakció szervének tekinti”38 A háborús vereség néhány következménye Magyarországon39 Attól a pillanattól kezdve, hogy a szovjet haderő 1944 októberében megindította a hadműveleteket Magyarország meghódítására, megkezdődött az a folyamat, amely egy új - a korábbi (s nemcsak a nyilas) hatalommal élesen szemben álló - tényleges hatalmi helyzetet hozott létre. Ezt a folyamatot elősegítette az a tény, hogy a háborús események következtében szétesett az államgépezet. Magyarország az 1947-es párizsi béke ratifikációjáig nemzetközi jogi értelemben is megszállt ország volt, ahol a polgári élet, az újjászervezett kormányzati apparátus egy célt szolgált: Vörös Hadsereg hadműveleti célját. 1 z J0 Romzsa Tódor (1911-1947) Tanulmányait Rómában végezte, 1936-ban szentelték pappá. 1944-ben pedig püspökké, a szovjet bevonuláskor már ő állt a Munkácsi Egyházmegye élén. A püspök környezetével együtt tiltakozott az ellen, hogy egyházmegyéjét beolvasszák az Orosz Ortodox Egyházba. Az egyházát bátran védelmező, a beolvasztási kísérletnek ellenálló Romzsa Tódor ellen az államvédelmi hatóság apparátusa először merényletet hajtott végre, majd a súlyosan sebesült főpapot a kórházban megmérgezte. "in , J/ Puskás László: Romzsa Tódor élete és halála (Örökségünk Nyíregyháza én.) A Lakiteleki Népfőiskola két nagy rendezvényen elemezte a munkácsi püspök életét és korát, itt áll szobra is.-^Mindszenty József: Emlékirataim (Első megjelenés 1974 Frankfurt/M, Berlin, Wien A továbbiakban: Emlékirataim. Az oldalszámok az Apostoli Szentszék könyvkiadó Budapest 1989 kiadásra utalnak.) p.79 39 Vö.: TSz. P. 15-46. 23
