Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)
4. rész: Brenner János életútja - VI. Fejezet
re az állam érdekeinek. A kommunista pártszervek által irányított állami bizottság, valamint a magyar Katolikus Egyház küldöttsége, 1950. augusztus 30-án aláírt egy egyezményt, miszerint nyolc - négy osztályos — katolikus gimnázium működhetett. A négy szerzetesrend - bencés, ferences, piarista és kegyes iskolanővérek - 1950. szeptember 17-én nyitotta meg az új tanévet. A papi utánpótlás akadályozása érdekében megszüntették és összevonták a szemináriumokat, és az egyetemekről leválasztották a teológiai karokat. Megpróbáltatások Brenner János hivatása körül Ilyen körülmények között kezdte meg Brenner János 1948. szeptember 1-jén a 7. osztályt az államosított Nagy Lajos Gimnáziumban. Az iskola légköre, a tanári kar teljesen megváltozott, a váltás a diákokat is nagyon megzavarta. Az egyik magyar dolgozatát ezzel a mondattal fejezte be Brenner János: „Ép testben, ép lélek.” A magyar tanár aláhúzta a lélek szót és piros tollal kérdőjelet tett: „Hol van?” Az érdemjegyét pedig lerontotta. János érezte és felismerte, hogy az államosított iskola szellemisége és a tanárok életvitele nem az ő felfogásának való. Nyilvánvalóvá vált számára, hogy a megváltozott körülményekből kifolyólag veszélybe kerülhet a hivatása is. Döntés elé kényszerült. Mivel előző iskolája a pécsi Nagy Lajos Gimnázium szelleme és a tanárokkal való benső kapcsolata által a ciszterci hivatása megérlelődött, ezért László bátyját követve Zircre ment. Brenner László 1948. augusztus 29-én öltötte fel a ciszterci novíciusok fehér ruháját, és ezzel együtt a Tóbiás nevet kapta rendi nevének. Zircen is államosították a ciszterci gimnáziumot. Ezért Endrédy Vendel ciszterci apát a helyi monostorban nyitotta meg a gimnázium négy felső osztályát, ahol az elbocsátott szerzetes tanárok tanítottak. Mivel az iskola hivatalosan nem működhetett, így a bizonyítványt és az érettségit államilag nem ismerték el. A ciszterci apát a hivatások megmentése és ápolása céljából hozta létre ezt a rendi-teológiai előkészítő iskolát, a világi oblátusok intézményét. Ezzel az volt a szándéka, hogy az általános iskolát végzett, a ciszterci szerzetes-papi életre hivatást érző ifjakat erkölcsi és lelki szempontból megérlelje. Az oblátusok a monostorban éltek, de elkülönítve a többi szerzetestől. A Veni Sancte 1949. szeptember 18-án volt, előtte lelkigyakorlatot tartottak a növendékek számára. Az oblátusok létszáma az I. osztályban 16; a II. osztályban 4; a III. osztályban 6; és a IV. osztályban 3 fő497 volt.49S 497 A Ciszterci Rend Zirci Kongregációjának személyi elhelyezése az 1949/50. évre. Zirci apát iratai 300/1949. sz., Kelt Zircen, 1949. Magyarok Nagyasszonyának ünnepén: I. évesek: Báródy László, Bruckner József, Csomós Géza, I lartyányi Miklós, I léjj László, I loltzer László, Kerekes 162
