Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)
4. rész: Brenner János életútja - VI. Fejezet
A szerzetesek élete ebben az időszakban nem teljesedhetett ki az Istennek szentelt életben, mert állandóan figyelniük kellett az Állampárt tevékenységét, hiszen 1950 nyara elején megindult a hajsza a szerzetesek ellen. A rendházak lakóit először a nyugati és a déli határ mellől hurcolták el, majd egy következő hullámban az ország belsejében lévő szerzetesközösségeket számolták fel. 1950. június 9-én a szentgotthárdi, a bajai és a pécsi rendház lakóit vitték el. A székesfehérváriakat és a budapesti Bernardinumot június 19-ére virradóra deportálták. Ezek után a zirci szerzetesek is felkészültek arra, hogy őket is bármikor elvihetik. Zircet azonban nem ürítették ki, hanem odavittek közel ötszáz szerzetesnővért. Ellátásukról, elhelyezésükről az állam nem gondoskodott. Ez a feladat Endrédy Vendel* 499 zirci apátra és a szerzeteseire maradt. Az Állam és a Püspöki Kar tárgyalásainak „eredményeként”, 1950. július 5- e után a püspökök felszólították az egyházmegyéjük területén levő szerzetesházak elöljáróit, hogy készüljenek fel az áttelepítésre. Ettől kezdve már előre értesítették a rendházakat a kiürítés időpontjáról, és valamivel több személyes holmit vihettek magukkal a kényszertartózkodási helyükre. A zirci monostorból egyelőre nem vitték el a cisztercieket. Természetesen ezután sem volt könnyű és nyugodt az élet Zircen. Rengetegen költöztek be a monostorba. A mintegy 600 ember ellátása komoly nehézséget jelentett. A civil alkalmazottakat elküldte Endrédy Vendel, nehogy a szerzetesek miatt valami bántódásuk essen. Ezért minden munkát a ciszterciek végeztek. Mindezek ellenére az oblációban eltöltött egy év során fokozatosan erősödött Brenner János hivatása. Befejezve gimnáziumi tanulmányait hivatásának megfelelően Zircen maradt, és 1950. augusztus 8-án jelentkezett novíciusnak. A noviciátusi idő rendes körülmények között arra szolgált, hogy az Istenre figyelés, az Istenben való elmélyülés által csak a hivatásuk tisztázására koncentPál, Koncz Attila, Lázár Dezső, Mozsgai József, Pálos János, Páva József Rapcsák József Szarka László, Szegedi László, Verbay András II. évesek: Csillag László, llajtman Pál, Márki Iván, Mensáros Béla III. évesek: Békefi Géza, Czike Imre, Kilián István, Kovács Béla, Lénáit Lajos, Márton István IV. évesek: Brenner János, Kerényi István, Lévay László 49^ Veszprém Megyei Levéltár: A cisztercita rend Zirc-Pilis-Pásztó és Szentgotthárdi Apátságának levéltára. A rend önkormányzati szerveinek iratai (XII. 2/b): A Rendi Káptalan jegyzőkönyvei és határozatai; Titkári jelentés az 1948 és 1949. évekről 5. o. 499 Endrédy Kálmán Vendel O. Cist. (1895-1981) ciszterci szerzetes, tanár, zirci apát. 1917-ben lépett be a ciszterci rendbe. 1919-ben szentelték pappá. 1939. március 18-án választják meg a ciszterci rend apátjának. 1950. október 29-én tartóztatták le, és a Grősz-per VI. rendű vádlottjaként, 1951. június 28-án 14 év börtönre ítélték. 1956. november 1 -jén utolsóként hagyja el a börtönt. 1957. december 17-én a Belügyminisztérium Pannonhalmát jelöli ki végleges kényszerlakhelyül. Itt élt halálig. 163
