Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)
2. rész: A Brenner-ügy a hatóságok előtt - III. Fejezet. A perek
Az elkövetésnek ez a módja - amelyet a vádlott több variációs beismerése alapján férceit össze az első fokú bíróság - minden esetre elfogadhatatlan volt a Legfelsőbb Bíróság számára.-A második variáció - ugyancsak Tókát marasztalva - annyiban különbözött a korábbitól, hogy itt az ölési cselekmény a fojtogatással kezdődik „két kézzel a nyakát megragadva földre teperte”417 a vádlott a sértettet. „A sértettnek sikerült azonban kiszabadulnia, menekülni igyekezett. Dulakodás közben elszórta a kezében volt kegyszereket, rituálé és kereszt a zsebéből kiesett a papiak előszobájának kulcsa, de leesett a sértett sötétkeretes szemüvege is. A vádlott a menekülő sértett után vetette magát és a készenlétben tartott zsebkését előkapva ezen a helyen a sértettre legalább két szűrést mért. Egyet a nyak illetve a mell irányába egyet pedig a sértett hátára. Az iskola sarkánál Somfalviék sövénykerítése mellett a sértettet újból a nyakánál fogva a földre rántotta, s értett kezéből kiragadott rúdelem lámpával pedig a sértett fejét erőteljesen ütlegelni kezdte. A lámpa ekkor több darabra tört és kb. 10 méteres térségen belül Somfalviék kertjében megtalálhatók voltak a lámpa darabjai is. A már igen legyengült sértett ekkor újra menekülni igyekezett, Somfalviék kertjén át azok házának irányába. A vádlott ekkor újra késhez nyúlt, és még hét szúrást mért főleg a szív tájékára a szívósan védekező sértettre.”418 A Legfelsőbb Bíróság ezt a tényállást is - ugyan csak a vádlott beismerésén alapszik! elfogadhatatlannak találta - teljes joggal - mert megalapozatlan és iratellenes. „Nincs kellően felderítve az ölési cselekmény végrehajtásának módja”419 írja a Legfelsőbb Bíróság, majd részletezi, hogy a tényállást megállapító bíróság önkényesen válogatott a sértett beismerő vallomásaiból, nem vizsgálva annak igazságtartalmát. „A szabad bírói mérlegelés tiszteletben tartása mellett sem tekinthető az ilyen módon megállapított tényállás megalapozottnak, s a feltételezések nem olyan következtetések melyekre a tényállás megnyugtatóan alapítható.”420 Ezen a helyen mutatott rá a fellebbezési bíróság azokra a hiányosságokra, amelyet már fentebb az erőviszonyok, a helyszín, a lámpa elvétele és más objektív bizonyítékok értékelése kapcsán már említettünk. így az elkövetés második variációja sem volt tartható.-A harmadik variáció - immár Kóczán Tibor főszereplésével, az ő beismerő vallomásaiból összerakva - a Fővárosi Bíróság megfogalmazásában a következő:421: Miután Kóczán Tibor „elcsalta” a sértettet és „Somfalvi Sándor kertje 417 s|e 9*e p 2 418 Uo. 419 ** p.6. 420 **p 7 421 **** p.10-11. 125
