Kahler Frigyes: Egy papgyilkosság a jogtörténész szemével. Brenner János volt rábakethelyi káplán meggyilkolásának körülményei és az ügy utóélete (Szentgotthárd, 2005)
2. rész: A Brenner-ügy a hatóságok előtt - III. Fejezet. A perek
Az ügy Kóczán-szakaszában a kulcsokról újabb történet születik. Kóczán Tibor először azt vallotta, hogy a Rábába dobta azokat, a bicskájával együtt, amellyel a gyilkosságot elkövette. Később azt a helyet jelölte meg, ahol azt az ifj. M. Imre valóban megtalálta.348 Kóczán úgy magyarázta a feltalálási hely ismeretét, hogy M. Imre elbeszéléséből tud a kulcsokról. Később ezt M. tagadta. Mindez kevéssé fontos. Az a tény sem bizonyítja Kóczán kizárólagos gyilkos voltát, ha nála voltak a kulcsok és ő dobta azokat a feltalálás helyére. A tényállás szerint még december 15-én tette a kulcsokat a „betoncsatorna végébe.”-549 Ez a ténymegállapítás azért aggályos, mert az a fontos kérdés, amelyet a Legfelsőbb Bíróság megfogalmazott a Tóka ítéletnél megválaszolatlan maradt. Ha pedig nem igazolt, hogy a kulcsok feküdhettek-e több mint 5 hónapig a bárki által látható helyen addig nem igazolt Kóczán állítása sem. A tényállás egyetlen szóval sem említi sehol sem a kulcsok állapotát! Vélhetően nem minden szándék nélkül. A laikus is jól tudja, ennyi időt a csatorna végében nem lehettek a kulcsok rozsdásodás nélkül. Ha nem voltak rozsdásak, akkor a kulcsok nem a gyilkosság hajnalán kerültek a csatornába, s nyitott több kérdés is (hol voltak eddig, ki tette oda és miért akkor?) amelyre nem illet a válasz a legendába. A sértett személyi igazolványa Nem volt sem a gyilkosság helyszínén, sem a plébánián. Az igazolványt „teljesen száraz állapotban, vértől mentesen”350 (kiemelés tőlem. K F.) találta meg 1957. december 15-én - reggel 8 óra tájban - Ják-Balogunyom és Kisdaróc (sic! Kisrádóc) vasútállomás közelében a vasúti pályán, if). B. Imre az igazolványt előbb Kethelyre vitte, majd hírt véve a sértett haláláról az okmányt a helyi rendőrségen adta le. Amíg Tóka volt az ügy vádlottja - róla tudjuk, hogy semmilyen véres szenynyeződés nem volt a ruháján, csupán a keze vérezhetett, mert 14-én a disznóölésen elvágta az ujját. Azt is tudjuk, hogy a sértett igen erősen - több sebből - vérzett.35 1 Ha Tóka - mint azt a marasztaló ítéletek megállapítják - átkutatja a vértől lucskos ruházatban fekvő sértettet kizárt, hogy ne legyen véres a vádlott és a személyi igazolvány. „Megmagyarázhatatlan, hogy véres kézzel megfogott személyi igazolvány... sem lett véres”352 (kiemelés tőlem. K. F.) - írja a Legfelsőbb Bíróság. Erre utal a későbbi hatályon kívül helyező végzés és a felmentő ítélet is. Az 348 349 350 351 352 * * * * p.22 * * * * P-15 ***p. .6 ** p. 8. ** n 1 0 11
