Horváth József - Molnár László (szerk.): Kunc Adolf emlékére. Emlékkönyv Kunc Adolf premontrei prépost születésének 150. évfordulója alkalmából (Szombathely, 1993)

ELŐADÁSOK - Horváth József: Kunc Adolf és tanítványa, Gothard Jenő

zök és természetrajzi tárgyak beszerzésére fordították. Mivel pedig a két testvérben erősen kifejlett gépszerkesztő és mechanikus tehetség volt, képesek voltak arra is, hogy kis műhelyükben maguk is készíthessenek egyes eszközöket. Mintákul az intézet fizikai szertárának darabjai szolgáltak, melyeket tanáruk, Dr. Kuncz [így!] Adolf... készséggel bocsátott rendelkezésükre. Dr. Kuncz széles látókörével, mély tudományos képzettségével és szeretetre méltó modorával igen mély nyomokat hagyott a két ifjú lelkében. Ösztönzőjük, tanácsadójuk, egyúttal atyai jóbarátjuk is volt... Már ebben az időben minden jel arra mutatott, hogy a két testvér lelkében kiirthataüan gyökeret vert az az elhatározás, hogy egész életüket a természettudományoknak akarják szentelni.” (Molnár Szaniszló: Emlékezés a Gothard Alapítványról = A csornai Premontrei Kanonokrend szombathelyi Gimnáziumának 1927-28. évi értesítője. Szombathely, 1928. 4-5. p.)

Kuné egyénisége tehát nemcsak Gothard Jenőt, hanem annak másfél évvel fiatalabb testvérét, Sándort is magával ragadta. Gothard Sándor neve ma már kevésbé ismert. Pedig megérdemelné a nagyobb tiszteletet az utókortól, amiért éveken át mindenben segítette majdani nagynevű bátyja tevékenységét.

Godiard Jenő 1875-ben leérettségizvén, felsőfokú tanulmányait a bécsi műszaki főiskolán folytatta. Mérnöki diplomájának megszerzése után hazatérve, elindult a mestere által kijelölt úton. A családi kastélyban figyelemre méltó, kísérleti laboratóriumot és finommechanikai műhelyt magában foglaló kutatóhelyet hozott létre, Herényi Műcsarnok néven. A tudományos műhely az itt kivitelezett precíz műszerek, fizikai kísérletező eszközök és villamos berendezések révén, melyekkel első alkalommal az 1879. május-júniusban rendezett székesfehérvári országos Iparkiállításon mutatkozott be a nagy nyilvánosság előtt, felkeltette a honi szakmai körök figyelmét. A magas elismerés sem váratott sokáig magára. A Vasmegyei Lapok-ból megtudhatjuk, hogy 1880. június 26-án Trefort Ágoston kultuszminiszter „...Herénybe rándult ki Gotthard Sándor és Jenő urak természettani műcsarnokának megtekintésére. Kíséretében voltak Hegedűs Candid Lajos, acad. tag, miniszteri tanácsos, Takács Lajos főispán, Széli Ignácz alispán, Kuné Adolf igazgató, s Reiszig Ede megyei főjegyző. A miniszter kíséretével mintegy félóráig szemlélte a műcsarnokot, s minden egyes tárgyat különös figyelemre méltatott, s érdekkel kérdezősködött azok eredete felől. Elismerését fejezte ki az ifjú természetbúvárok saját készítményei felett.” Amint Gothard István, a legifjabb testvér 1940-ben megjelent visszaemlékezésében elbeszéli, a látogatás Kuné Adolf közbenjárásának volt köszönhető. (Radnai Rezső: Jól esik néha megpihenni és visszanézni a múltba = Vasvármegye, 1940. dec. 25. 4. p.)

Gothard Jenő pontosan két hónap múlva aratta az első átütő sikerét a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Egyesületének XXI., Szombathelyen tartott nagygyűlésén. (Kuncz Adolf: Ingakísérlet = A Magyar Orvosok és Termé45