Horváth József - Molnár László (szerk.): Kunc Adolf emlékére. Emlékkönyv Kunc Adolf premontrei prépost születésének 150. évfordulója alkalmából (Szombathely, 1993)

ELŐADÁSOK - Horváth József: Kunc Adolf és tanítványa, Gothard Jenő

szetvizsgálók 1880. aug. 21-től aug. 27-ig, Szombathelyen tartott 21. nagygyűlésének történeti vázlata és munkálatai. Bp. 1882. (a továbbiakban: MOTE) 77. p.) Az összejövetel - sokáig emlékezetes - fénypontjaként Kuné Adolf és a Gothard fivérek a székesegyház kupolájában a nagyszerű Foucault-féle ingakísérletet „nagy avatottsággal, buzgósággal és költséggel úgy rendezték be, hogy a siker teljes volt” - idézte fel az eseményt kerek egy évtizeddel később Szabó József, a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók vándorgyűléseinek félévszázados történetét áttekintő írásában. (A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1890. aug. 16-20-ig Nagyváradon tartott 25. vándorgyűlésének történeti vázlata és munkálatai. Nagyvárad, 1891. 103. p.) Úgy a felfüggesztő szerkezet, mint a kísérlethez kapcsolódó ingamodell, a Gothard-műhelyből került ki. Ugyancsak e gyűlésen nagy feltűnést keltett - Jedlik Ányos jelenlétében - Kuné és Gothard telefonbemutatója, mely alkalommal a kb. 5 km-nyi Szombathely-Herény távolságot hidalták át teljes sikerrel. (Bertalanffy Tódor: Jegyzőkönyv a természettani szakosztály 1880. aug. 26. de. tartott üléséről. MOTE, 45-46. p.) Ilymódon Kuné Adolf oldalán Gothard Jenő neve és tehetsége elismertté vált a hazai tudományos közéletben.

Nem sokkal a nagyszabású rendezvény lezajlása után, 1880 őszén, Gothard Jenő felkereste a magyarországi csillagászati intézményhálózat megteremtéséért fáradhatatlanul munkálkodó Konkoly Thege Miklós ógyallai asztrofizikai obszervatóriumát. E látogatás élménye életútjának nagy jelentőségű fordulópontját hozta. Itt és ekkor született meg a herényi asztrofizikai obszervatórium eszméje. (MTA Ért. 1. p.) Minden bizonnyal e döntés meghozatalában nemcsak Konkoly lelkesítő példája, hanem a csillagászat terén szintén alapos jártassággal bírt Kuné hatása is közrejátszott.

Mivel Gothard ekkor még nem rendelkezett komoly távcsővel - a ma is meglévő 26 cm-es Browning-gyártmányú reflektort majd 1881 nyarán vásárolja meg - a szombathelyi Premontrei Főgimnázium 8 cm nyílású, Bardou-gyártmányú távcsövével kezdte el megfigyeléseit. Az első észlelésekről, amelyeket e szerény műszeren Kuné Adolffal együtt tett, 1881. január 5-én keltezett, lelkes hangú levélben számolt be Konkolynak. Mint írja: „Minden észlelés után, mit a Bardouval teszek, mindjobban megszeretem az obszerválást.”

Mindeközben Kuné és Gothard nagytávolságú telefonösszeköttetések megteremtésén is munkálkodtak. Eredményes kísérletek után, 1881 nyarán került sor a Herény-Ógyalla közti kapcsolat létrehozására. A Vasmegyei Lapok június 12-i száma így számolt be a nagy eseményről:

„Pünkösd szombatján Gotthard [így!] Jenő és Sándor physikai cabinetje Herényben egyenes összeköttetésben állt az ó-gyallai csillagdával s a távíró-igazgatóság engedélye mellett esti kilencz óra után a huzalt szabadon használhatták a te46