Horváth József - Molnár László (szerk.): Kunc Adolf emlékére. Emlékkönyv Kunc Adolf premontrei prépost születésének 150. évfordulója alkalmából (Szombathely, 1993)
ELŐADÁSOK - Pedagógia, oktatástörténet Jáki László: Körkép az 1890-es évek oktatásügyéről
Jáki László Körkép az 1890-es évek oktatásügyéről Hálátlan és megoldhatatlan feladat pár percben vázolni az 1890-es évek oktatásügyét. Egyetlen lehetőségem van: epizódok felvillantásával érzékeltetni a korszak oktatásügyének jellegzetes sajátosságait. Bevallom: az epizódok kiválasztásában nem vagyok pártatlan, s vállalom, hogy elfogult vagyok a múlt értékeinek megítélésében. Meggyőződésem, hogy a sokat emlegetett fejlődés sokszor csalóka, a változás még nem automatikusan jobb, s a mennyiség nem mindig minőség. Bevallom: elfogult vagyok egy olyan világ iránt, amikor az emberek többsége nem a világot váltotta, hanem először önmagában teremtett rendet, a nevelést nem általános, s megfoghatatlan elvek, hanem az egyénnel szembeni magas erkölcsi követelmények jellemezték, s a közösség blöffszerű hangsúlyozása nem mentett fel az egyéni felelősség alól. Az epizódok kiválasztásában tehát nem vagyok pártatlan. Az 1891/1892. tanév történéseiből azokat ragadom ki, melyekből kinőhettek azok a tudományos eredmények, melyek most az emléknapok során bemutatásra kerülnek. A száz évvel ezelőtti tanévnek meghatározója volt a 20 évnél idősebb népoktatási, s az alig 10 éves középiskolai törvény. A két törvény megalkotója Eötvös és Trefort - egykori vidám barátok az ercsi-i kastély vendégházában - európai mértékkel mérhető közoktatáspolitikusok, olyan törvényt alkottak, melyek hosszú évekre meghatározták oktatásügyünknek nem csak kereteit, hanem annak tartalmát is. Az 1891/92. tanév oktatáspolitikusai és pedagógusai azonban nem e törvény nagyszerűségét ismételgették, hanem annak szellemében munkálkodtak. Ezt tette például az ORSZÁGOS KÖZOKTATÁSI TANÁCS is, az év során megtartott 72 ülésén, ahol többek között megvitatták;- a rajztanárvizsgáló bizottság szabályzatát,- a görög irodalom és műtörténet tantervét,- a gyorsírás tanítók, valamint a siketnémákat tanítók képesítő szabályzatát, stb. E Tanács különben egy kifinomult eleme volt az oktatáspolitika, tanügyigazgatás bonyolult rendszerének. Némi egyszerűsítéssel azt mondhatjuk, az Országos Közoktatási Tanács a neveléstudomány kontrollját jelentette a minisztérium mellett, vagy bizonyos esetekben felett. A Tanács rangját, súlyát jelzi, hogy későbbi elnökei, tagjai között olyan nevekkel találkozhatunk, mint Kármán Mór, Fináczy Ernő, Komis Gyula, Szent-Györgyi Albert, Kovács Máté és Kiss Árpád. A Tanács szervezeti szabályzatát Ferenc József 1890-ben Gödöllőn keltezte, melyben rögzítette, hogy annak feladata „éber szemmel” kísérni a közoktatás állapotát és szükségleteit. Az ekkor kinevezett 30 tagú Tanács tagjai a korszak köz66
