Horváth József - Molnár László (szerk.): Kunc Adolf emlékére. Emlékkönyv Kunc Adolf premontrei prépost születésének 150. évfordulója alkalmából (Szombathely, 1993)

ELŐADÁSOK - Horváth József: Kunc Adolf és tanítványa, Gothard Jenő

lephon-kísérletre. A távolság, mely Herénytől Ó-Gyalláig a távíró huzalon kb. 175 km, a sikert teljességgel nem gátolta. A herényi physikai cabinet most alakult át astrophysikai czélokra s ennek ügyét Gothard Jenó és Konkoly Miklós ezúttal tárgyalták a telephonon. Midón az első kísérlet, az építkezés tárgyalásával egé­szen sikerült, tréfálkozással végezték be az est kedvezó eredményét. Szombat­helyről Kuné Adolf premontrei kanonok magyar népdalokat énekelt a telephonba s azok Ó-Gyallán jól kivehetők voltak. Később Edelmann tanár énekelt s Gott­hard Jenő trombitált a telephonba.” Eltekintve a még évekig folytatott telefonkí­sérletek részletezésétől, térjünk vissza a herényi csillagvizsgáló megalapításához. Mielőtt az obszervatórium tervének valóra váltásához hozzáfogott volna, Kuné Adolf kíséretében nyugat-európai tanulmányútra indult, hogy ismereteit bő­vítse, s látókörét szélesítse. 1881. augusztus 4-én indultak, s majd egy hónappal később tértek vissza. Gothard Jenő 1881. július 23-án kelt leveléből nyomon kö­vethetjük az útvonalat. Bécs, München, Konstanz voltak az első állomások, majd Schaffhausen, Zürich, Luzern következett. Útjuk ezután Baselén és Strassbour­­gon át a francia fővárosba vezetett, ahol hat napot töltöttek. Párizs után négy na­pos londoni tartózkodás következett. Innen Brüsszelbe utaztak, s Köln, Mainz, Frankfurt, Bécs érintésével érkeztek haza. Visszaérkezése után haladéktalanul befejezte az obszervatórium felépítését és berendezését, hogy késedelem nélkül hozzáfoghasson egy világszerte újnak számító tudományág, az asztrofizika műveléséhez. Nem kívánok itt Gothard eredményeinek ismertetésébe elmélyedni, ez jelen előadásnak nem feladata. A lényeg az, hogy Got­hard az elkövetkező aüg másfél évtized alatt nemzetközileg is elismerésre méltó munkásságot fejtett ki az asztrofizika és a csillagászati műszertechnika területén. E kis kitérő után visszakanyarodva eredeti tárgyunkhoz, Gothard Jenő és Kunc Adolf kapcsolatának további alakulásához, 1884 nyara fontos fordulópon­tot jelent. Június 14-én egy és ugyanazon napon lett Kunc Szombathely ország­­gyűlési képviselője és a Csorna - premontrei kanonokrend prépostja. (Vadász Norbert: Kunc Adolf dr. 1841-1905. = A szombathelyi Királyi Katholikus Fő­gimnázium Értesítője. 1905-1906. Szombathely, 1906. 4-5. p.) Talán nem téve­dek nagyot, ha feltételezem, hogy e kitüntető megbízatásaival járó elfoglaltságai erősen befolyásolhatták kettejük addig nagyon szoros kapcsolatát. Semmilyen adattal sem rendelkezünk arról, hogy a tanár és a tanítvány mély, őszinte barátsá­ga a későbbiekben miként alakult. De talán ez a kérdés is tisztázódik egyszer. Bármiként is álljon a dolog, a fontos az, hogy a Kunc által elvetett mag kitéphe­­tetlenül meggyökeresedett Gothard lelkében. Amit tanárától kapott, a tudo­mányos és műszaki haladás legújabb vívmányaira való haladkétalan reagálás, a törhetetlen kísérletező kedv és legfőképpen a folyton kutató szellem benne kikris­tályosodva, európai rangra emelkedett. 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom