Horváth József - Molnár László (szerk.): Kunc Adolf emlékére. Emlékkönyv Kunc Adolf premontrei prépost születésének 150. évfordulója alkalmából (Szombathely, 1993)
ELŐADÁSOK - Sas Elemér: „És mégis mozog...”
hoz jutott. Kereken úgy mondhatnám, hogy a Föld-Hold távolság 60 földsugárnak adódott. Itt jegyezzük meg, hogy századunkban egy kiváló magyar kísérleti fizikus, Bay Zoltán, radar segítségével történt rendkívüli pontos Föld-Hold távolság mérésével szerzett magának világhírnevet. Az említett adat birtokában Newton ismét elvégezte az alábbi számítást: höld Hold = 60 Rf; 602 = 3600 , így — = 3600 várható 3h &h — (Oh 60 R, = (2jt)2 (Th) • 60 Rf Th = 2,361 • 106s , Rf = 6,367 • 106 m aH = 27 • 10-4 m . T2 > g9rav = 9,823 m ÖL 3h 9,823 27 • 10~4 = 3638 És ez már igen jól egyezik a várt értékkel. E nagyszerű eredmény után Newton megtette az általánosítás utolsó lépését is. Azt mondta, ha ez az erő Nap és bolygók, bolygók és holdak, bolygó és bármely test között fellép, akkor nyilván bármely két test is ugyanilyen törvényszerűség szerint kölcsönhat egymással. Akkor íredig felírható: m, m2 F - y -« Ezzel természetesen a y állandó is univerzális állandóvá lép elő. így született meg az általános gravitáció törvénye. Newton tisztában volt azzal, hogy a megállapított törvény csak akkor lesz számolásra alkalmas, ha az univerzális állandó számértékét ismerjük. Ez pedig csak méréssel határozható meg. Meg is próbálkozott ezzel a feladattal is, de a gravitáció a leggyengébb kölcsönhatások közé tartozik és ezt a problémát már nem tudta megoldani. A nagyfontosságú mérést 71 évvel Newton halála után 1798-ban H. Cavendish végezte el torziós ingával. Mérése alapján a következő eredmény adódott: y - 6,67 • 10 11 /773 kg 1 s~2 114
