Horváth József - Molnár László (szerk.): Kunc Adolf emlékére. Emlékkönyv Kunc Adolf premontrei prépost születésének 150. évfordulója alkalmából (Szombathely, 1993)

ELŐADÁSOK - Sas Elemér: „És mégis mozog...”

Cavendish tevékenysége ugyancsak a tudományosan gondolkodó elme nagyságát dicséri. Laboratóriumában egy viszonylag egyszerű eszközzel gondos, pontos munkával olyan eredmény birtokába juttatta az emberiséget, mely lehetővé tette a Nap és a bolygók tömegének meghatározását, a Föld átlagsűrűségének megállapítását és ezzel következtetést a Föld belsejében levő anyagok anyagi minőségére. Ha ezt megelőzően egy tudóstól azt kérdezték volna, hogy mondja meg mennyi pl. a Mars tömege, a kérdezőt nyilván őrültnek tartotta volna.

Az így teljessé tett tömegvonzás törvényéből most már levezethetővé váltak a Kepler törvények. Érthető okát tudták adni a Kepler törvényektől korábban már tapasztalt kisebb eltéréseknek is. A bolygók mozgásuk során ugyanis nemcsak a Nappal, hanem egymással is kölcsönhatásban vannak. Ez okozza az eltéréseket. A természet törvényeinek kutatásában így ölelkezik egymással a megfigyelő, jelenségeket tapasztaló és mérő kísérleti fizika az elméleti fizikával.

Az előbbiekben már szerepelt, hogy nem szabad megfeledkezni a Föld tengely körüli forgásáról.

Az emberekben természetesen felmerült a gondolat, hogy ha a Föld valóban forog, akkor ezt ki lehet mutatni. Közismert, hogy egy búgócsigát nem lehet a hegyén megállítani, ha nem forog. A forgó csiga viszont stabilan áll. Erre magyarázat az impulzusmomentum (perdület) megmaradásának törvénye.

Az is általános érvényű, hogy egy magára hagyott inga megtartja a lengési síkját. Ezt bemutathatjuk egy forgatható keretbe függesztett fonálingával.

Abban az esetben tehát, ha a Föld forog, egy a lengési síkját megtartó ingának a talajhoz, épülethez viszonyítva el kell, hogy forduljon a lengési síkja.

Erre vonatkozóan végzett ingakísérletet 1851-ben a francia Foucault, a párizsi Pantheonban egy 67 m hosszú és 28 kg tömegű fonálingával. Az inga lengési síkjának folyamatos elfordulása, szemléletesen bizonyította a Föld tengely körüli forgását. Foucault inga-kísérletét megismételték Kunc Adolf tanár úr vezetésével

1880-ban a szombathelyi Székesegyházban, majd erre emlékezve most 1991-ben, a Tanárképző Főiskola fizika tanárai, Molnár László vezetésével.

Visszatérve még Newton tevékenységére, érdeméhez még az is hozzá tartozik, hogy felismerte az általános gravitáció törvényének megfogalmazásakor a tömeg értelmezésének kettősségét. Problémát okozott számára is a tehetetlen és gravitáló tömeg fogalmi különbözősége.

E két tömeg értékének egyenlőségét Eötvös Loránd méréseivel igen nagy pontossággal mutatta ki, és ezek az eredmények tapasztalati alapját képezték egy új nagyszerű elgondolásnak, Einstein általános relativitás elméletének, mely épp a gravitáció kérdését helyezte új megvilágításba. Ez azonban már egy más izgalmas fejezete a fizikának.

115