Vecsey József: Emlékezés Mindszenty bíboros édesanyjára (Szombathely, 2012)

A harmadik fogság valódi okai

A HARMADIK FOGSÁG VALÓDI OKAI

Amikor Mindszenty József veszprémi püspök kiszabadult a nácik fogságából, gyalog indult el Sopronból Pápa felé fogolytársával, Shvoy Lajos székesfehérvári püspökkel. Pápán elváltak útjaik, és Mindszenty felkereste Sulyok Dezső polgármestert, akit az előző évben ő mentett ki a nyilasok kanizsai internál ótáborából.1 A püspök azt remélte, hogy Sulyok szerez neki egy járművet, amellyel gyorsabban teheti meg az utat hazáig. Sulyok azonban az utakon garázdálkodó Vörös Hadsereg katonáira gondolva azt tanácsolta a veszprémi püspöknek, hogy kérjenek autót és katonai kíséretet a szovjet városparancsnoktól, mivel a magányos utazást veszélyesnek tartotta.

Magyar püspök nem kérhet szívességet egy szovjet városparancsnoktól - válaszolta Mindszenty Sulyok ajánlatára. Mindszenty szerint egy püspök nem fogadhat el szívességet annak az ateista hatalomnak a képviselőjétől, amelynek fő célja az Egyház megsemmisítése. Történelmi tanulmányai alapján úgy gondolta, hogy ha az Egyház vezetői megalkusznak az ellenséggel, meghosszabbítják az üldözők tiszavirág-életű uralmát. „ Új egyházfalók hengerelnek le régi egyházüldözőket, és megkezdik diadalittasan tiszavirág életüket, de az Egyház túléli őket és térképeiket" - írta egyik 1942-ben megjelent kötetében.2

Magyarországon is pontosan ez történt a második világháború végén: az egyházüldöző hitlerizmust legyőzte az ateista bolsevizmus. A hódító Vörös Hadsereg nyomában visszatérhettek az országba a magyar moszkoviták, akik 1919-es rémuralmuk bukása után menekültek a Szovjetunióba. Azonnal hozzáláttak egy szovjet mintájú népi demokratikus magyar állam felépítéséhez. Az oroszok által megszállt Debrecenben

75