Vecsey József: Emlékezés Mindszenty bíboros édesanyjára (Szombathely, 2012)
Első látogatásom Mindszenten
érkezett, hallotta, hogy a kommunista szónok éppen a reakciós papság ellen szól. Erre megállt egy percre. A következő pillanatban megkondult a déli harangszó, ami észrevehetően megzavarta a demagóg szónokot, a fiam pedig kihasználva a pillanatnyi helyzetet, messze hangzó, erős hangján imádkozni kezdte az Urangyalát. Az első Üdvözlégyet már a tömeg is hangosan imádkozta vele. Az ima végén aztán keresztet vetett, majd ő is és a hallgatóság is hazament. A letartóztatás után meddig tartották fogságban a fiát? Tulajdonképpen először csak tíz napig, mivel Zalaegerszegen a munkásság és az ifjúság is a szabadon bocsátását akarta. Ezt a hírt én magam újságoltam el neki, amikor meglátogattam a püspökvárban, ugyanis oda internálták. Két zalaegerszegi rendőr őrizte, ami megkönnyítette, hogy találkozzam vele. A fogsága alatt jó híreket kaptam róla, örültem is, hogy nincs letörve és nem nyugtalan. Letartóztatásáról az volt a véleménye, hogy így akarják megtörni. Azt szerették volna elérni, hogy együttműködjön velük, vagy ha erre nem hajlandó, álljon félre az útjukból. A letartóztatást követő tizedik napon próbálták rávenni az együttműködésre. Február 19-én délelőtt a püspökvár hivatalában a telefonhoz hívatták azzal, hogy a zalaegerszegi kormánybiztos akar beszélni vele. Közölte a fiammal, hogy azonnal hajlandó szabadlábra helyezni, ha elfogadja két feltételét: megváltoztatja a forradalomhoz való hozzáállását és többé nem tér vissza Zalaegerszegre. Egy cseppet sem csodálkoztam azon, hogy a fiam visszautasította az ajánlatot, és elhatározásán még akkor sem változtatott, amikor a kormánybiztos azzal fenyegette, hogy ellenkező esetben tizenöt évi fegyházbüntetést szabnak ki rá. Végül belátta, hogy nem tudja 33
