Vecsey József: Emlékezés Mindszenty bíboros édesanyjára (Szombathely, 2012)
Névmutató
Kapisztrán János (Capestrano, Calabria, 1386. június 24. - Újlak, Valkó vármegye, 1456. október 23.) hithirdető, Magyarország védőszentje. Apja a nápolyi király hűbérese. Kb. 10 évig Perugiában jogot tanult, ezután Nápolyi László kinevezte a királyság legfőbb bírósága elnökének. 1412-1414: Perugiában bíró, 1414: a város kormányzója. Perugia és Malatesta háborújában elfogták, megszökött, de ismét elfogták. Ekkor határozott, 1416: belépett az obszerváns ferencesek közé. 1418 után Sziénai Szent Bernardinnal újra felélesztették a vándorprédikátorságot, a kolduló és prédikáló barát életformát vitte az Alpokon túlra, s 40 évig prédikált. Ahol megfordult, megreformálta a kolostorokat, új konventeket alapított. IV. Jenő megbízásából 1442: Burgundiába és Flandriába, 1451: Közép-Európába ment 12 szerzetes kíséretében, röplapot írt a husziták ellen, beszélt a regensburgi és frankfurti birodalom gyűlésén. 1455-ben érkezett Magyarországra. Károlyi Mihály (Budapest, 1875. március 4. - Vence, 1955. március 19.) gróf, politikus. 1893-1899: jogi tanulmányokat folytatott a budapesti egyetemen. 1905-1906-ban és 1910-1918- ban országgyűlési képviselő, 1909-1912-ben az Országos Magyar Gazdasági Egyesület elnöke. 1905-től az Egyesült Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt elnöke. Az I. világháború kitörése Franciaországban érte, ahol rövid időre internálták. 1916: az eddigi pártból kilépve megalakította a Függetlenségi és 48- as Pártot. 1918. október 23-án vezetésével alakult meg a Magyar Nemzeti Tanács, az őszirózsás forradalom győzelme után, október 31-én József főherceg miniszterelnökké nevezte ki. 1918. november 13-án az ő sürgetésére és tárgyalásai után írták alá az antant megbízottaival a belgrádi fegyverszüneti — 299 —
