Vecsey József: Emlékezés Mindszenty bíboros édesanyjára (Szombathely, 2012)

Névmutató

egyezményt. 1919. január 11-én az 1918. november 16-án kikiáltott Magyar Népköztársaság ideiglenes elnöke lett. A február 16-án közzétett, földosztásról szóló néptörvény végrehajtását saját kápolnai birtokán kezdte meg. A proletárdiktatúra idején a politikától elszigetelődve Budapesten tartózkodott, majd elhagyta az országot. 1923-ban Magyarországon hazaárulás miatt teljes vagyonelkobzásra ítélték. A II. világháború idején Londonban az Angliai Magyar Tanács elnöke volt. 1946-1947: rövid ideig ismét Magyarországon élt. 1947-től Magyarország párizsi nagykövete volt. A Rajk-per hatására lemondott, másodszor is az emigráció mellett döntött.

Kelemen János (Boncodfölde, 1898. április 29. - Zalaegerszeg, 1943. december 29.) 1916-ban érettségizett Zalaegerszegen a Zalaegerszegi Királyi Főgimnáziumban. Győrben szerzett 1921-ben jegyzői oklevelet, majd Miskolcon a jogakadémián tett államtudományi államvizsgát, ezt követően Pécsen szerzi meg a jogi doktorátust. 1920-21 között Alsóbagodon gyakornok körjegyző, 1921-1923 söjtöri aljegyző ,1923-1925 között Zalaegerszegen közigazgatási gyakornok, 1925 és 1927 között Zala megyei aljegyző, 1927-től 1940-ig árvaszéki ülnök.

Kerkai Jenő (Czinder) (Kerkaújfalu, 1904. november 9. - Pannonhalma, 1970. november 8.) jezsuita hithirdető, a KÁLÓT alapítója. 1906-1923: érettségiig Zalaegerszegen nevelkedett anyai nagyszüleinél. 1924: Érden lépett jezsuita rendbe, a filozófiát 1925-1928 között Szegeden végezte. 1928-193L a kalocsai internátusbán nevelő. 1931-1934: a teológiát Innsbruckban végezte, ahol 1934. július 26-án pappá szentelték, teológiai doktor. Hazatérése után a szegedi egyházmegyeközi nagysze— 300