Vecsey József: Emlékezés Mindszenty bíboros édesanyjára (Szombathely, 2012)

Névmutató

Kádár (Csermanek) János (Fiume, 1912. május 26. - Budapest, 1989. július 6.) írógép-műszerész, kommunista politikus. 1931-től a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetségének és a Kommunisták Magyarországi Pártjának (KMP) tagja. 1933-ban felforgatásért két évre börtönbe zárták. 1942- ben ismét bekapcsolódik a KMP munkájába, főtitkárként főszerepe volt a KMP feloszlásában és a Békepárt megszervezésében 1943-ban. 1944-ben ismét elfogták, katonaszökevényként is csak két évre ítélték, de később megszökött. 1945-ben az Magyar Kommunista Párt (MKP) Központi Vezetőségének és Politikai Bizottságának tagja, az MKP (majd a Magyar Dolgozók Pártjának) főtitkárhelyettese 1946-1951, belügyminiszter 1948-1950, a Párt- és Tömegszervezeti Osztályának vezetője 1950-1951 között. 1951 áprilisában az ÁVH letartóztatta, életfogy ti glanra ítélték, de 1954-ben szabadult. A XIII. kerületi

1954- 1955 között, majd a Pest megyei pártbizottság első titkára

1955- 1956 között, 1956-ban visszavették a Központi Vezetőségbe és a Politikai Bizottságba is. Október 25-től az MDP első titkára. Október 30. - november 4. között a Nagy Imre-kormány tagja, részt vett az MSZMP létrehozásában október 31- én. Az Ideiglenes Intézőbizottság tagja, november 7-től elnöke; az Ideiglenes Központi Bizottság elnöke 1957. februártól. Az MSZMP első titkára 1957-1985, főtitkára 1985-1988 között.

1958. november 4-én szovjet segítséggel puccsot hajtott végre, a bábkormány feje 1958-ig. Miniszterelnök 1961-1965 között. 1988-ig Magyarország teljhatalmú vezetője, felelős volt a forradalmat követő megtorlásokért. 1988 májusában leváltották, ekkor a hatalom nélküli pártelnöki posztot töltötte be. Tanúja volt a róla elnevezett rendszer összeomlásának.

— 298 —