Vecsey József: Emlékezés Mindszenty bíboros édesanyjára (Szombathely, 2012)

Kétszer voltam halálomon

érsek is beismerő vallomást tett arról, hogy „háborúra uszított, hazaárulást és kémkedést, valamint valutával való üzérkedést követett el". Vádlott társai is - szám szerint tizenhatan - mind maguk ellen vallottak. Természetesen Farkas ügyvéd is „beismerte", hogy Grősz érsek nagyobb részben az ő befolyására követte el „bűntetteit". Ezért őt is hosszú fegyházbüntetésre ítélték. Maga Grősz érsek mint fővádlott tizenöt évi fegyházbüntetést kapott.

A kalocsai érsek őrizetbe vétele után egy héttel, 1951. május 21-én, a kommunisták megszavaztatták az Állami Egyházügyi Hivatal felállításáról szóló törvényt. Ez az 1951. évi I. törvénycikk így rendelkezik: „Az állam és vallásfelekezetek közötti ügyek intézésére, így különösen az egyes vallás-felekezetekkel kötött egyezmények és megállapodások végrehajtása és a vallásfelekezetek állami támogatása céljára Állami Egyházügyi Hivatalt kell felállítani." A törvényjavaslat előadója, egy haladó katolikus képviselő hangsúlyozta, hogy az új hivatalt az Egyház érdekében állítják fel. Amíg ugyanis a kapitalista országokban az Egyház és állam szétválasztása után az Egyházat magára hagyják, addig a népi demokratikus államok a két intézmény elválasztása után is felkarolják a vallást.

Még folyt Grősz érsek pere, amikor az új hivatal tisztviselői rendőrökkel megjelentek Szegeden, Vácott, Székesfehérváron és Veszprémben. A rendőrség megszállta a püspöki palotákat, hogy házi őrizetben tarthassák a kiszemelt négy főpásztort. Mindnyájukat felszólították, hogy hivatalban lévő püspöki helynökük és az irodaigazgató helyére nevezzék ki az általuk javasolt békepapokat. Természetesen a követelést visszautasították, de néhány nap múlva elterjedt a hír, hogy Hamvas Endre Csanádi püspök, esztergomi apostoli kormányzó Beresz-209