Vecsey József: Emlékezés Mindszenty bíboros édesanyjára (Szombathely, 2012)

Kétszer voltam halálomon

tóczy Miklóst esztergomi érseki helynökké nevezte ki és a saját egyházmegyéjében pedig egy másik békepapot, Szécsy Antalt tett meg helynöknek. A másik három főpásztor azonban nem tett eleget a kommunisták kérésének, ezért ők továbbra is házi őrizetben maradtak, hogy ne vehessenek részt a legközelebbi püspökkari értekezleten, amely Czapik Gyula egri érsek elnöklete alatt folyt le 1951. július 3-án.

A kalocsai érsek bebörtönzése után Czapik érsek került a püspöki kar élére, mint következő rangidős főpap. O azt az egyházpolitikai elvet képviselte, hogy engedékenységgel kell menteni, ami menthető. Ezzel a magatartásával nagymértékben maga segítette elő, hogy a kommunisták rövid idő alatt könnyűszerrel ellenőrzésük alá vonták a Katolikus Egyházat. Azokat az egyházi intézményeket, amelyek működését a kommunisták nem tűrték, mint például a kisszemináriumok, még néhány meglévő egyesület, a papnevelő intézetek, stb., maguk az egyházi hatóságok számolták fel Czapik érsek tanácsai szerint. Az Egyház és állam együttműködése jegyében követelt nyilatkozatokat is kiadta és azokat kétértelmű kibúvókkal fogalmazta meg és rábeszéléssel fogadtatta el a püspöki kar ülésein. Nagy megütközést keltett, amikor a kalocsai érsek kirakatpere után, július 3-án - Badalik Bertalan, Pétery József és Shvoy Lajos püspökök távollétében - a püspöki konferencián aláíratott egy nyilatkozatot, amelyben elítélték és megbélyegezték „azokat az egyházi személyeket, akiknek bűnös működésére a legutóbbi napok folyamán fény derült".1

A nyár folyamán az összes egyházmegyében békepapok kerültek a püspöki helynöki és irodaigazgatói székekbe. Minden püspöki palotában ott ült az Állami Egyházügyi Hivatal küldötte, aki magánál tartotta az egyházmegyei hivatalok pecsét— 210 —