Vecsey József: Emlékezés Mindszenty bíboros édesanyjára (Szombathely, 2012)
A „megegyezés"
Lenin szerint a vallási közösségek elsorvasztásához azoknak a kormány teljes ellenőrzése alá vonása szükséges. Ezt rendszerint két ütemben hajtják végre a kommunisták. Először hatósági rendszabályokkal megfosztják őket vagyonuktól, iskoláiktól, egyesületeiktől, sajtójuktól, nyomdájuktól, továbbá minden más kulturális és társadalmi intézményüktől, és megtiltják nekik a külföldi közösségeikkel való érintkezést. így szigetelik el, és rekesztik ki őket a közéletből. A második ütemben félreállítják a törvényes vezetőket az evangéliumban is megörökített ősi módszer szerint: Megverem a pásztort, és elszélednek a nyáj juhai. Ezt azonban már belülről végeztetik el egy olyan csatlós csoporttal, amelynek tagjait megtévesztéssel és erőszakkal maguk toborozzák a megtámadott vallási közösségben gyenge erkölcsű és az egyházi hatósággal összeütközésbe került papokból. Ezek bomlasztó tevékenységét a kommunisták a háttérből irányítják, és azt minden eszközzel (pénz, sajtó, letartóztatások, stb.) erőteljesen támogatják. Ilyen bomlasztó szerepet töltött be a Szovjetunióban az Elő Egyház, Nyugat-Ukrajnában, Kárpátalján és Erdélyben az ortodox uniós mozgalom, Magyarországon pedig a papi békemozgalom. A kommunisták a magyar papi békemozgalom vezetőjévé Beresztóczy Miklóst szemelték ki, akit a Mindszenty-per idején tartóztatott le a politikai rendőrség. Az elszenvedett kínzások hatására vállalta a kommunistákkal való együttműködést, így szabadon engedték. 1950. augusztus 1-jén Balogh Istvánnal, a kommunistákkal kezdettől fogva együttműködő pap-politikussal és Horváth Richárddal, egy felfüggesztett cisztercita szerzetessel együtt szervezte meg a papi békemozgalom alakuló ülését Budapesten. A politikai rendőrség tagjai erőszakkal százötven papot toboroztak össze erre az először megrende196