Vecsey József: Emlékezés Mindszenty bíboros édesanyjára (Szombathely, 2012)

Szoborszentelés Mindszenten

zal a szándékkal, hogy hosszú idő után találkozhassam Farkas ügyvéddel. A bíboros édesanyja ezúttal is a Délibáb utcában szállt meg. Miután megtárgyalta Erzsébet nővérrel és Farkas ügyvéddel a teendőket, elindult és az összes illetékes hivatalt és hivatalvezetőt felkereste. A hatóságok azonban hallgattak és még egy csomagot se fogadtak el a fia számára.

A teológiai főiskoláról hosszabb időre nem maradhattam el, ezért én a harmadik nap hazautaztam. Szép idő volt s mivel a nővérek is szívesen vendégül látták, a bíboros édesanyja úgy határozott, hogy még legalább tíz napig a fővárosban marad. Közben a nővér idős édesatyját súlyos betegen kórházba kellett szállítani, és emiatt arra kért március vége felé, hogy helyette én kísérjem haza a bíboros édesanyját. Felutaztam tehát Budapestre, majd másnap reggel egy gyorsvonattal indultunk vissza Szombathelyre. Ha jól emlékszem, Győr körül járhattunk, amikor megemlítette, hogy Budapesten megrendelt a mindszenti templom számára egy Jézus Szíve szobrot. A szobrásszal maga beszélte meg a szobor méreteit, és azt, hogy hogyan mintázza meg az irgalmas és a szenvedőkön könyörülő Krisztus alakját. Amikor a művész megtudta, hogy Mindszenty prímás édesanyjával tárgyal, nagyon kedvezményes árban, ezerötszáz forintban egyeztek meg, de még ez is sok pénznek számított 1950 elején. Tőle pedig abban a bolsevisták által mesterségesen teremtett súlyos gazdasági helyzetben különösen nagy anyagi áldozat volt. Mikor megemlítettem, hogy segítünk kifizetni a szobrot, azt válaszolta, hogy ő maga szeretné kifizetni, mivel fogadalmi tárgynak tekinti, és a mindszenti templomnak ajándékozza.- Tudja most Budapesten megértettem, hogy bánatom enyhítésében emberi segítségre már nem számíthatok, hiszen akik-164