Vecsey József: Emlékezés Mindszenty bíboros édesanyjára (Szombathely, 2012)

Szoborszentelés Mindszenten

1

nek módjában állna segíteni, nem akarnak, viszont akik szeretnének, nem tudnak. Egyedül az Úr Jézus szentséges szívében bízom, ezért őt kértem, hogy ha méltónak talál, áldozatomért adja meg, hogy felkereshessem börtönben lévő fiamat, és tartsa életben ellenségei kezében.

Szomorúan és csalódottan írja levelét New York-i ismerősének 1950. április 11-én:

„Nagyon soká küldöm ezt a levelet. Azért húzódott ilyen soká, mert ezidőtájban vártam, hogy szegény fiamhoz beengedjenek és írhatok valami kis örömet. De nagyon csalódtam, mert nem engedtek be hozzá. Még csak azt sem tudhatom, hogy hol van. Két hetet töltöttem Budapesten és ezalatt kérelmeztem kérvény által és mentem a minisztériumba, de még csak szóba se álltak velem. így hát nekem, szegény 76 éves anyának két vagy háromszáz kilométer távolságban vonaton kellett megtenni az utat. Mégsem eresztettek a gyermekemhez. Nagyon szomorúan jöttem haza."

Amikor Andrea nővér édesatyja temetése után Szombathelyre érkezett, Budapestről azt a hírt hozta, hogy Mindszenty bíboros életben van. Édesanyjának Pesti Jánost kell keresnie az Igazságügyi Minisztériumban. A bíboros édesanyjának budapesti útját igyekeztünk jól előkészíteni és inkább kissé később, csak május 25-én indultunk, hogy a kilátásba helyezett látogatásra biztosan sor kerülhessen. A minisztériumban most valóban fogadták. Az ügyosztályvezető, Pesti János magatartásából, hangjából, de mindenekelőtt kijelentéseiből arra következtetett, hogy a fia életben van. Arra a kérdésre, hogy fia egészséges-e, Pesti azt felelte, hogy jól van. Amikor rátértek a látogatás engedélyezésére, Pesti azt mondta, hogy még egy kicsit várnia kell, mivel a látogatást nekik is elő kell készíteni. Azt ajánlotta, nyugodtan utazzon haza, és otthon várja meg az engedélyt. Elfogadta a hozott csomagot, sőt még egy nagyobb,

165