Vecsey József: Emlékezés Mindszenty bíboros édesanyjára (Szombathely, 2012)
A letartóztatás
neki azzal, ha részt vehet az ünnepélyes bazilikái szertartásokon. Akkor épp a közelgő karácsonyi ünnepekre érkezett. A házkutatás után - amely a palota minden lakóját mélyen megrendítette - a bíboros édesanyjával és a még szabadon lévő udvari papjával vacsorázott. Étkezés után felkísérte édesanyját az emeleten lévő vendégszobába, és még sokáig beszélgettek négyszemközt. A megható beszélgetés részleteibe néhány hét múlva maga a bíboros édesanyja avatott be, amikor a letartóztatás és a kirakatper közötti időszakban felkerestem mindszenti otthonában. Mély nyomokat hagyott benne a házkutatás, de leginkább Zakar titkár viselkedése és állapota, ezért azt tanácsolta a fiának, hogy menjen Rómába, ha ezzel megmentheti az életét. Hozzátette, hogy azokban a napokban több levelet kapott a fia életéért aggódó ismerős és ismeretlen személyektől, akik mind a Rómába való áttelepüléstől remélik élete megmentését. Megjegyezte, hogy fiát mindez láthatóan elszomorította, és csak annyit válaszolt rá, hogy nem hagyhatja el a bajban se az országot, se a híveit. A pásztornak a nyáj mellett a helye, és nem menekülhet el béres módjára. Aztán ránézett édesanyjára és úgy folytatta:- Én tudom, hogy mit jelent édesanyámnak hetvennégy éves korában a letartóztatásom és esetleg a kommunisták által okozott erőszakos halálom. Tisztában vagyok azzal, hogy idős édesanyám szívét és lelkét e kegyetlenség láttán óriási fájdalmak járják majd át. Azt is tudom, hogy egy napon e nagy szenvedések ránehezednek majd édesanyámra. De arra kérem, tekintsen a Fájdalmas Szent Szűzre. Az ő szívét is a fájdalom éles tőrei járták át a keresztfa alatt. Én mindennap imádkozom a Fájdalmas Anyához, hogy eszközöljön ki Szent Fiánál az ön 127 —’
