Vecsey József: Emlékezés Mindszenty bíboros édesanyjára (Szombathely, 2012)
A letartóztatás
számára annyi kegyelmet, hogy az elvesztésem miatti fájdalmat Isten akaratában megnyugodva tudja elviselni! A prímás anyja ehhez még hozzátette, hogy fia vértanúi lélkületéből, Egyháza és hazája iránti szeretetéből új erőt merített. Talán ezért is tudta ilyen nyugodtan végignézni a letartóztatást, és képes volt a kirakatper előtti hetek bizonytalanságát is elviselni. Aztán lezárták a szomorú témát, és felelevenítették az elmúlt évtizedek szép eredményeit, aminek őszintén örültek és amelyért hálát adtak az Istennek. Amikor fia késő éjszaka elbúcsúzott tőle, meg is jegyezte:- Na, látja, Isten segítségével egy kevés örömet is szereztem édesanyámnak életében, ezért most hálából vállalja a nehéz keresztet is! A prímási palotát már december 16-a óta figyelték a rendőrök. Ezen a napon tartották az utolsó püspökkari konferenciát Mindszenty bíboros elnöklete alatt az esztergomi prímási palotában. A rezsim a rendőrök kivezénylésével nyilván a püspököket akarta megfélemlíteni, másrészt a rendőrség jelenlétét már a letartóztatás előkészületének lehetett tekinteni. Mindenkit igazoltattak, és csak kimondottan hivatalos ügyben engedték be a látogatókat a prímáshoz vagy az irodákba. A letartóztatásra karácsony másnapján, 1948. december 26-án került sor. Az őrizetbe vételkor a helyszínen volt a bíboros édesanyja is. A prímás tőle búcsúzott el utoljára, majd kézitáskával és breviáriumával a kezében beszállt a rendőrségi autóba, amely Budapestre, a hírhedt Andrássy út 60-ba vitte. Meglepett bennünket nyugalmával, de Mindszentynek ebben a drámai élményben akkor már harmadszor volt része. A nyugati rádiók egyidejűleg ismertették a bíboros papjaihoz intézett, december 21-én kelt utolsó pásztorlevelét. Ebből valók az alábbi részletek: — 128
