Káté a lelkipásztorok számára a trienti zsinat határozatából (Szombathely, 1892)

NEGYEDIK RÉSZ. I. Fej. Az imáról s főkép annak szükségességéről - IV. Fej. Azokról, a miket kérni kell

437 világosságához el nem jutottak: de az isteni jóság a természet csekély világosságát bennök meggyujtván, hathatósan buzdittat­­nak az igazság keresésére és óhajtására, melynek megismerte­tését buzgó imával kérik : ezeknek törekvéseit, ha szándékukban megmaradnak, az Isten irgalmassága nem veti meg, mint azt Kornelius százados példájából látjuk.1) Mert az isteni jósáig aj­taja senkinek sincs zárva, ki azt szívből keresi. VII. Kik állnak a kérők között a legalsó fokon ? Az utolsó fokon azok állanak, kik nemcsak hogy bűneiket és gonoszságaikat meg nem bánják, hanem még bűnt bűnre halmoznak és sokszor mégsem szégyenük Istentől bűneik bocsá­natát kérni.' melyekben meg akarnak maradni. Pedig ezeknek hasonló körülmények közt még embertársaiktól is vakmerőség volna bocsánatot kérni. Ezek imáját nem hallgatja meg Isten: mert így van megírva Antiokusról :2) „És ez a gonosz könyörge az Úrhoz, kitől irgalmasságot nyerendő nem vala.“ Azért azo­kat, kik ily nagy nyomorúságban vannak, hathatósan kell inteni, hogy a vétkezéssel felhagyván, igazán és.szívből térjenek Istenhez. IY. FEJEZET. Azokról, a miket kérni kell. I. Mit kell Istentől kérni? Mivel az egyes kéréseknél a maga helyén úgyis megmon­­datik, mit kell kérnünk és mit nem, elég lesz a hívőket álta­lában figyelmeztetni, hogy csak a mik jók és igazságosak, kérjék az Istentől: nehogy, ha valamit kérnek, a mi nem illik, azon fele­lettel utasíttassanak vissza:3) „Nem tudjátok, mit kértek.“ A mit pedig bünteleniil kívánni lehet, kérni is szabad. Amint bi­zonyítják az Urnák bőséges Ígéretei:4) „Amit akartok, kérjétek és meglesz nektek.“ Mert azt Ígéri, hogy mindent meg fogadni. *) Apóst. Csel. 10. 2) Makkab. II. K. 9, 13. 3) Mát. 20, 22. 4) Ján. 15, 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom